BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! A kormány mindenképpen azon az állásponton van, hogy nagyon hasznos az Országgyűlés négy pártjának az úgynevezett road-show-ja, amely immár valóban négy hónap óta zajlik, két ok miatt. Néhány nappal egy népszavazás után, amelyet Máltán ugyanabban a tárgyban folytattak le, mint amilyen népszavazás Magyarországon lesz április 12-én, világossá válik, mit eredményezhet, ha meghatározó politikai erők a feltett kérdés tekintetében különböző választ adnak. Nagyon szoros eredmény alakult ki.
Magyarországon nem egyszerűen arról van szó, hogy aktuálpolitikai szempontok miatt valamelyik párt vagy pártok megváltoztathatják álláspontjukat, itt és most, néhány héttel a népszavazás előtt, hanem arról, hogy valamennyi parlamenti párt 1990, az első demokratikusan megválasztott parlament megalakulása óta nyíltan és egyértelműen kiállt a csatlakozás mellett. Furcsa lenne, érthetetlen lenne a lakosság számára, amelytől annyi áldozatot követeltek kormányok az elmúlt 13 évben, ha most egyszer valaki azt mondaná nekik, hogy amit akkor és azóta mondunk egyfolytában, az nem volna igaz.
Ami ezt a hátralévő néhány hetet a népszavazásig illeti, két dolgot mindenképpen el kell mondani. Az egyik: ha igaz az, hogy Magyarország a jogharmonizációban az elmúlt 13 évben szinte mindent teljesített - márpedig úgy tűnik, hogy igaz -, akkor azt is tudatosítani kell az ország lakosságában, hogy ez nem egyfajta elvi munka volt, amely a parlamentre és néhány főhatóságra tartozó módon, pusztán a magyar joganyagban jelent meg, hanem azt is jelenti, hogy Magyarország állampolgárai 13 év óta egyre növekvő módon, immáron úgy viselkednek mindennapi életükben, mint az európai uniós tagországok bármelyikének polgárai.
Nem jövő év április 30-áról május 1-jére virradóan fog megváltozni döntő módon az ország és polgárai élete, hanem folyamatosan változik, és meggyőződésünk szerint ezt a helyzetet kell tudatosítani, hogy nem valami sokkterápia, valami sokkszerű változás várja a magyar állampolgárokat jövőre. Egyszerűen arról van szó, hogy életüket már ma is döntő módon olyan jogkörnyezet határozza meg, amely megegyezik az Európai Unióéval, és természetesen van néhány olyan terület, néhány olyan gyakorlati probléma, amelyek megoldása még az elkövetkezendő, alig több mint egy évre vár.
Van azonban néhány dolog, amit mindenképpen el kell mondani: 800 különböző hatástanulmány készült az elmúlt időszakban; ezek nagy része a következő napokban már publikus formában is hozzáférhető, amelyek pontosan azt elemzik, hogy milyen következményekkel jár Magyarország polgáraira nézve az európai uniós csatlakozás. Ezen tanulmányok egy része olyan, amely tulajdonképpen azokat a változásokat hozta és rajzolta föl, amelyeknek már ma is mindennapi részesei vagyunk.
Hozzá kell tenni még valamit: az európai uniós csatlakozás természetesen a különböző szociológiai csoportokhoz tartozó állampolgárokat másképpen fogja érinteni. Azt azonban ma mondani vagy sugallni, hogy egyes társadalmi rétegek rosszabbul járnak az uniós csatlakozás révén, ez nem tárgyszerű - finoman fogalmazva, hogy ne illessem más szavakkal ezt a fajta megállapítást. Egyszerűen azért, mert az Európai Unióhoz való csatlakozás nem egy negatív változást hoz bizonyos társadalmi csoportok életében, legfeljebb attól lehet tartani, hogy nem minden társadalmi csoport számára ugyanazt a mértékű helyzetjavulást eredményezi. De még egyszer szeretném hangsúlyozni: valamennyi társadalmi csoport számára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az uniós csatlakozás egy boldogabb jövőképet jelent.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
