FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az országos területrendezési terv árvízvédelemmel foglalkozó részeihez Jauernik Istvánnal számos módosító javaslatot nyújtottam be. Ilyen például az ajánlás 13., 15., 18., 51. és 166. sorszámot viselő javaslatunk.
Azért adtuk be ezeket a javaslatokat, mert megítélésünk szerint ez a törvényjavaslat nincs összhangban a kormány által elfogadott Vásárhelyi-tervvel. A törvényjavaslat általános vitájában már utaltam a sík vidéki árapasztó tározó és az ártéri tájgazdálkodás fogalmak fogyatékosságaira és kidolgozatlanságára.
Jauernik képviselőtársam mostani felszólalásában is elmondott ebből néhányat. Én most olyan hiányérzetemet mondanám még el, miszerint nem derül ki, hogy a sík vidéki árapasztó tározó és a korábbi törvényekben megfogalmazott szükségtározó között milyen azonosságok és milyen különbségek fogalmazhatók meg. Nem derült ki, hogy műszakilag mit kell érteni egy árapasztó tározó alatt, milyen védelmet jelent ez a gátak számára, hogyan védi a településeket, hogyan érinti a mezőgazdasági termelőket, milyen védmű kerül itt kiépítésre, és, mondjuk, hogyan történik az elöntést követően a pangó víznek az elvezetése.
Úgy gondolom, hogy ettől még el lehetne tekinteni, ha ezek fogalom szintjén megmaradnának, de sajnos mégsem lehet, mert az előterjesztő ezt a jó szándékú fantáziálást, amely abban merül ki, hogy az árvízi biztonság megteremtését mindenki számára hasznosnak tünteti fel, nem kapcsolná össze visszavonhatatlanul egyes térségekkel és településekkel. Sajnos, a 3/8. számú mellékletként bemutatott térkép ezt teszi, ezért az ajánlás 18. pontjában szereplő módosító javaslatban ennek elhagyását javasoljuk.
Aki a térképre néz, elborzad, mert az Alföld egyötöd része, Jász-Nagykun-Szolnok megye fele potenciális sík vidéki tározóként, ártéri tájgazdálkodási övezetként van megjelölve. Hasonló térképeket az 1800-as évek elöntéseiről készítettek. A 3/8. számú melléklet térképének eredeti forrása állítólag a Magyar Királyi Földművelésügyi Intézet által 1938-ban elkészített, “A Kárpát-medence víz borította és árvíz borította területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt” című térkép. Hangsúlyozni kell ebből, hogy a térkép is ráutalt: ármentesítő és lecsapoló munkálatok előtt. Most pedig, azt hiszem, már mindenképpen ezek után vagyunk. Ide szeretnénk visszatérni? Ezt a térképet egyébként szakmai berkekben mocsártérképnek nevezik.
Remélem, hogy bizonyos, a Tisza vidékétől távol élő környezetvédők vízióiban nem az akkori természeti állapot visszaállítása szerepel. Remélem, nem a semmiből élők sorsát szánják az alföldi, és szűkebb hazámban a tiszazugi embereknek; azt a világot, amelyről Móricz Zsigmond így szólt: “A nádvilág, a mocsárvilág festői lehetett, de annyi átokkal volt összekötve, amiről a mai embernek már fogalma sincs.” Tudtommal az előterjesztőknek sem ez a szándéka, csak nem tudják megmondani a tervezett árapasztó vagy szükségtározók, vagy vésztározók helyét, ezért a lehető legnagyobb területet jelölik meg célterületként. Mindez érthető, de ismeretek hiányában nem lehet elvárni senkitől biankó felhatalmazást. Ez a törvény nem pótolhatja, és nem előlegezheti meg az árvízi biztonságot szolgáló tervek részletes kidolgozását, a terheket vállaló mezőgazdasági termelők, települések és lakosaik biztonsága, kártalanítása részletes szabályainak elkészítését, a velük történő egyeztetést és hozzájárulásuk megszerzését.
(17.30)
Ezek hiányában még a törvény 3/8-as mellékletének elfogadása esetén is fennállhatnak alkotmányos aggályok. Az általános vitában ezekre utaltam.
Megítélésünk szerint az előterjesztő helyzete sem ennyire nehéz, mert a Vásárhelyi-terv megadja a lehetséges tározók helyét, sőt megnevezi az első ütemben tervezett tározókat is. Amennyiben szükséges, írják be ezeket az 1/9-es számú mellékletbe. Ugyanakkor kérjük, hogy a 3/8-as számú mellékletben szereplő térképet hagyjuk el, és amennyiben a törvény összhangja ezt indokolja, akkor az ezzel összefüggő részeket is.
Köszönöm a figyelmet.
