DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, kisebbségi vélemény alakult ki, mégpedig a kisebbség megítélése szerint egy igen lényeges kérdésben.
A kisebbség abból indult ki, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény a következőket mondja: a képviselő és a volt képviselő bíróság vagy hatóság előtt nem vonható felelősségre a leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.
Ennek a törvényi rendelkezésnek az elemzéséből a kisebbség arra az álláspontra helyezkedett, hogy Arnóth Sándor képviselőtársunk, aki egyébként természetesen a szíve joga szerint interpellált, és az interpellációra adott választ a szíve joga szerint nem fogadta el, túlment azon a lehetőségen, amit egy nem országgyűlési képviselővel szemben egy országgyűlési képviselő megengedhet magának - feltéve, ha mindez igaz, ami itt le van írva -, mert akkor ő egy olyan kívülálló, tehát közszereplőnek nem minősülő személynek a becsületét sértette meg, amennyiben természetesen ez a kijelentés így elhangzott, aki védekezésre képtelen, hiszen nem azonos jogállású egy országgyűlési képviselővel.
(19.00)
Felvetődött a bizottsági vita során, hogy vajon árt-e az Országgyűlés tekintélyének az, ha egy képviselő a helyteleníthető magatartása miatt bíróság elé kerül.
A kisebbség véleménye az, nincs az Országgyűlésnek joga ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás rendes útjáról a képviselői mentelmi jog mögé bebújva a képviselőt ezen felelőssége alól mentesítse, ha ezek a kijelentések valóban így megtörténtek.
Természetesen az Országgyűlésnek sem és a mentelmi bizottságnak sincs joga ahhoz, hogy ezeknek a kijelentéseknek a valóságtartalmát vizsgálja. Erre egyedül a bíróságnak van lehetősége akkor, amikor él azzal a törvényes lehetőséggel, hogy amennyiben a valóság bizonyítását jogos magánérdek vagy a köz érdeke szükségessé teszi, akkor a bíróság elrendelheti a valóság bizonyítását, és ebben az esetben Arnóth Sándor képviselőtársunk a bíróság előtt bizonyíthatja azt, hogy az a személy, akivel szemben ezeket a kijelentéseket használta, az állami tulajdonban kárt okozott, továbbá pedig ő gazember. Azonban ennek a vizsgálatára az Országgyűlés nyilvánvalóan nem jogosult.
Már szóltunk itt néhány plenáris héttel korábban arról, hogy a mentelmi bizottság azon a gyakorlaton változtatni kíván, hogy minden egyes magánvádas, illetve magánindítványba ütköző ügyben kimondja azt a verdiktet, hogy az Országgyűlés nem függeszti fel az illető képviselő mentelmi jogát. Valóban nem szabad felfüggeszteni akkor a képviselő mentelmi jogát, ha az nyilvánvaló zaklatásnak minősül, ha az a képviselőt a képviselői munkájában akadályozza, és még néhány ilyen esetet fel lehetne ebben a témakörben sorolni. Itt azonban pont az ellenkezőjéről van szó, és a bizottság kisebbségi véleménye szerint az Országgyűlés tekintélye igenis akkor őrizhető meg, ha a képviselő is átgondolja azt, amit mond, és amennyiben olyan sértő kijelentést vagy kifejezést használ kívülálló személlyel szemben, akkor annak bizonyítását és álláspontjának megvédését pedig a bíróság előtt teheti meg. Az Országgyűlésnek pedig megítélésünk szerint nincs lehetősége arra, hogy ezekben az esetekben a mentelmi jog mögé bebújva, az esetleges felelősségre vonástól a képviselőt mentesítse. Ezért a kisebbségi vélemény a mentelmi jog felfüggesztését indítványozza. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
