DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szántóföldi növény-, zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, gyógy- és dísznövénytermesztés színvonalát és eredményességét a biológiai alapok, a fajta és a szaporítóanyag és ezek minősége, valamint a termelés természeti feltételei alapvetően meghatározzák.
A magyar növénytermelés és -nemesítés kutatóhálózata a század első felében alakult ki. Ezekben az intézetekben olyan neves, világhírnévre is szert tett kutatók, nemesítők dolgoztak, akiknek az eredményei még ma is hatnak a növénytermesztési kutatásokra. Ezzel egyidejűleg - kihasználva azt, hogy kedvező ökológiai adottságaink különösen alkalmassá teszik hazánkat a jó minőségű vetőmag előállítására - erőteljes fejlődésnek indult a vetőmagtermelés is. A két világháború közötti időszakban már európai hírű cégek termeltették és szállították a vetőmagvakat - a dísznövényektől kezdve a zöldségféléken át a gabona- és takarmánynövényekig - a hazai mezőgazdaságnak. Európa, sőt a tengerentúli országok megrendelői részére is szállítottak. Párhuzamosan kialakult és megerősödött a jogszabályokon nyugvó fajtavizsgálat és a vetőmagtermesztés állami ellenőrzésének intézményrendszere, amely már akkoriban is a nemzetközi előírások szerint működött.
A második világháború okozta károk miatt a növénytermelés színvonala mélypontra süllyedt, és csak az 1960-as évek második felében indult újra fejlődésnek. A nyitott, de korrekt és szigorú fajtapolitika egyrészt versenyre késztette a hazai nemesítést, kutatást, másrészt lehetővé tette, hogy a világ legnagyobb nemesítői, vetőmag-termeltető cégei a legjobb fajtákkal megjelenjenek és versenyezzenek a hazai piacon. Ez serkentőleg hatott a hazai nemesítésre és vetőmagtermelésre is.
Magyarország az 1980-as évek elején Európa egyik legjelentősebb vetőmagtermelő, -exportáló országává lépett elő, ahol hazai és világcégek termeltetnek vetőmagot, szaporítóanyagot belföldre és külföldre egyaránt. Mindez csak az európai minőségi követelmények, szabványok betartásával, szigorú nemzetközi előírások szerint működő állami ellenőrzés mellett valósulhatott meg. A vetőmag- és szaporítóanyag-termelés gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a vetőmag-előállítás területe évi 160-180 ezer hektár, amely a szántóterület mintegy 3,4-3,8 százalékát jelenti. Az ezen a területen előállított vetőmag és szaporítóanyag értéke meghaladja az 53 milliárd forintot, amely a növénytermelési szakágazat bruttó termelési értékének csaknem 10-11 százalékát teszi ki.
Az exportra kerülő vetőmag és szaporítóanyag értéke az elmúlt években meghaladta a 66 millió USA dollárt, ebből 41 millió dollár értékben az Európai Unióba, 11 millió dollár értékben a CEFTA- és 14 millió dollár értékben egyéb országokba exportáltunk. Gazdaságilag nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a vetőmagtermelés az átlagos mezőgazdasági termelésnél több kézi munkát, nagyobb szakmai felkészültséget igényel, ezért a foglalkoztatás szempontjából is több figyelmet érdemel az árutermelésnél, mivel mintegy 30-40 ezer embernek ad biztos foglalkoztatási lehetőséget.
A mezőgazdaságban végbemenő szerkezeti átalakulással, a nagyobb területű gazdaságok aprózódásával a vetőmagtermelésben is átmeneti visszaesés következett be. Ennek okai, hogy a megváltozott birtokviszonyok mellett nehéz az előírt izolációs távolság betartása, csökkent az egy tételben előállítható vetőmag mennyisége, nehezebb az ellenőrzés, a finanszírozási nehézségek és a fizetőképes kereslet csökkenése a vetőmagtermelőket is nehéz helyzetbe hozta. Mindezek miatt a vetőmagtermelés színvonalának megőrzése, az azt megalapozó gazdasági, jogi feltételek kialakítása az agrárágazat fontos feladatai közé tartozik.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozási szándékunk, annak követelményrendszere igényli a növényfajták állami elismerésének, a növényi génforrások fenntartásának, a vetőmag és egyéb szaporítóanyag előállításának, a forgalmazás és felhasználás hatósági ellenőrzésének az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő törvényi szabályozását. A belföldi és nemzetközi igényeknek megfelelően az állami elismerésre, valamint a vetőmagvak és szaporítóanyagok előállítására vonatkozó jogszabályok többször módosultak a vetőmag- és szaporítóanyag-ágazat megfelelő működése érdekében.
Magyarország tagja a Vetőmagvizsgáló Nemzetközi Szövetségnek az 1924. évi megalapítása óta, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet különböző szekcióinak 1970 óta, a növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezménynek viszont 1983 óta. Ezekben a szervezetekben az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet mint akkreditált intézmény képviseli hazánkat. A génforrások megőrzésében együttműködünk a FAO növényi génforrások nemzetközi testületének szervezetével is. Hazánkat ezen a területen a tápiószelei Agrobotanikai Intézet megfelelő színvonalon képviseli.
Elkerülhetetlen tehát a harmonizáció az Európai Unió jogszabályaival. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között a társulás létesítéséről szóló brüsszeli, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás alapján a vetőmagvakra és a szaporítóanyagokra vonatkozó rendelkezéseinket is harmonizálni kellett a közösségi jogszabályokkal. A belső piaci integrációnkra vonatkozó fehér könyvvel összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 2403/1995. (XII.12.) számú kormányhatározat mellékletének 5.2.B.1. vetőmag és szaporítóanyag alfejezete sorolja fel azokat a közösségi irányelveket és határozatokat, amelyeket a törvénynek és végrehajtási rendeleteinek tartalmazniuk kell, és amelyek az elmúlt év folyamán az EU által kibocsátott, a vetőmaggal és szaporítóanyaggal kapcsolatos új jogszabályokat figyelembe véve jelentős mértékben bővültek.
(19.20)
Az Európai Unió az egységes belső piac létrehozásával kapcsolatban a vetőmagvak és szaporítóanyagok szabad forgalmazása érdekében harmonizálta a minőségi követelményeket, a jelölésre, az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. A vetőmagvak és szaporítóanyagok előállításával kapcsolatban is alapvető követelmény a hatósági ellenőrzés, amely többek között a szántóföldi szemlékre, a laboratóriumi vizsgálatokra, a fajtakitermesztésre terjed ki. A vetőmagvak és szaporítóanyagok forgalomba hozatala esetében az egyes tételeket a közösségi előírásoknak megfelelően kell jelölni és dokumentálni. A törvényalkotás folyamatában, mivel a magas színvonalú növénytermesztés alapján jelentős genetikai anyagok megőrzéséhez, a növényfajták állami elismeréséhez, a megfelelő minőségű vetőmag, szaporítóanyag, ültetési anyag előállításához és felhasználásához nemzetgazdasági érdek fűződik, a jelenlegi törvénytervezet célja, hogy a vetőmagvak, vegetatív szaporítóanyagok, illetve ültetési anyagok megfeleljenek a hazai és nemzetközi követelményeknek.
Az új törvény készítését indokolja, hogy a jelenleg hatályos, 1996. évi törvény hatálybalépése óta az Európai Unió újabb jogszabályokat jelentetett meg, amelyek átvezetése időszerűvé vált. Továbbá ezen jogszabályok magyar jogszabályokba történő beépítése olyan jelentős mértékben megváltoztatta volna az eredeti törvényt, hogy célszerűbb volt egy új, az EU joggyakorlatával harmonizáló törvény megalkotása. Indokolja még az új törvény megjelentetését az a tény is, hogy 2003. január 1-jén hatályba lépett a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosítása, amely új alapokra helyezte a növényfajta-oltalmi rendszert is.
A törvényjavaslat előkészítésébe a minisztérium az érintett szakmai szervezeteket bevonta, széles körben koordinációs értekezleteket tartottunk, ahol az álláspontokat egyeztettük. Az egyeztetéseken a legnagyobb vitákat a fajtaoltalommal, illetve fajtajogosultsággal kapcsolatos kérdések váltották ki. Ennek az az oka, hogy a hatályos, 1996. évi CXXXI. törvény a fajtajogosultsággal kapcsolatos kérdések szabályozásában részben eltér a nemzetközi szabályozástól. Ezért az ezzel kapcsolatos szabályozást a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosítása biztosítja. További éles szakmai viták folytak az ajánlati fajtalista készítésével kapcsolatban, amelyben a tárca eurokonform álláspontját, miszerint az ajánlati fajtalistára nemcsak a nemzeti fajtajegyzékről, hanem az uniós listáról is felkerülhetnek fajták, egyes szakmai szervezetek kifogásolták.
Kevésbé éles, de szintén vitás kérdés volt a szabad fajták és az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács összetételével kapcsolatos kérdések tisztázása is. A kritikus pontok tekintetében a minisztérium és a szakmai szervezetek az Európai Unió joggyakorlatát és előírásait, de a nemzeti sajátosságunkat is figyelembe véve megegyezésre jutottak. A tárca álláspontja, hogy az uniós csatlakozásig a jelenleg hatályos, említett 1996. évi törvény marad hatályban. Az új törvény a legalapvetőbb szakmai, igazgatási hatásköröket állapítja meg, keret jellegű, és Magyarország uniós csatlakozása időpontjában lépne hatályba. Mivel ezen a szakterületen rendkívül gyors a nemzetközi előrehaladás, az előírások, a határértékek gyorsan változnak, a törvényben ezt nem lehet követni. A részletes szabályozást a törvény végrehajtására kiadandó, a vonatkozó közösségi jogszabályok, direktívák felhasználásával miniszteri rendeletek fogják tartalmazni. A szakmai munka ezen a területen is megkezdődött a szakmai szervezetek és érdekképviseletek bevonásával, és az év első felére már a parlament elé is kerül az előkészített anyag.
A fentiekben megfogalmazottak alapján kérem a tisztelt Ház támogatását a törvényjavaslat elfogadásához.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
