DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Az alapvető kérdésre, hogy a kormánynak miért élvezi továbbra is bizalmát a közalapítvány és annak kuratóriuma, elég egyszerű válaszolni. Az elsődleges az, hogy erre a közalapítványra és a kuratóriumára szükség van. A kormánynak elég bölcs döntése volt, amikor egy olyan grémiumnak a kezébe adta az európai felkészítés kommunikációs kérdéseit, amely széles körű társadalmi összefogásra hivatott, amely kuratórium tagjai között találhatunk két olyan kiváló minisztert, aki az előző két konzervatív kormánynak is tagja volt. A másik az, hogy rendkívüli módon szükséges a következő, az európai parlamenti választások előtt folytatni azt a munkát, amelyet ők megkezdtek.
Azok az adatok és azok a tények, amelyeket ön felsorolt, csak részlegesen igazak. Az egyik az, hogy ha megvizsgáljuk, hogy mi történt a közalapítvány munkájának életbelépését követően, akkor könnyen lehet válaszolni a közvélemény-kutatók adataival, nevezetesen: januárban még csak 56 százalék támogatta a gondolatát az európai csatlakozás igenjének, és közvetlen a népszavazást megelőző hetekben ez már 70 százalékra növekedett. Mint jól tudjuk, 80 százalék fölött volt az igen szavazatok aránya. Az, hogy kevesen mentek el erre a választásra, bizony köszönhető volt annak a szkeptikus magatartásnak, amelyet a konzervatív pártok, ezen belül kifejezetten a Fidesz tanúsított a választási kampány időszakában. Ez bizony nagyon sok embert távol tartott. Ez se rontotta le azonban azt a megítélést, amit egy, közvetlen a népszavazás után készült közvélemény-kutatás is tükröz, nevezetesen azt, hogy a választópolgárok több mint 75-76 százaléka helyeselte azt az eredményt - tehát az igent -, ami ennek a választásnak a végeredménye volt.
Ami a számadatokat illeti, némi félreértések vannak, mert nem az ön által mondott 550 millió forint, hanem csak 150 millió forint állt most rendelkezésére a közalapítványnak, továbbá a következő költségvetésben sajnos nem 1,3 milliárd, hanem csak 800 millió forint kerül e célra felhasználásra. Ugyanakkor viszont most következik el az időszaka mindannak a tájékoztatási munkának, amely az európai csatlakozás szempontjából sorsdöntő lesz. Egyrészt ehhez hozzá kell tennem rögtön azt, és némi kis saját külföldi gyűjtésemet hadd mondjam el, hogy például Spanyolországban a csatlakozást megelőző négy évben már intenzív kampány folyt a csatlakozás mellett.
Kérdezem majd önöktől, hogy milyen módon folyt az azt megelőző időszakban, az előző kormány időszakában ez a kampány. Négy évvel a csatlakozást megelőző időszakban például Spanyolországban a parasztemberek kézbe kapták azokat az eljárási szabályzatokat, amelyek a különböző pályázatokhoz szükségesek. Szeretném tudni, hogy négy évvel ezt megelőzően milyen ilyen munka folyt.
Ebből az derül ki, hogy egy jelentősen felgyorsult, rendkívül aktív munkára van szükség annak érdekében, hogy mindazok a társadalmi csoportok, amelyek egyértelműen nyertesei az európai csatlakozásnak, kihasználhassák ezt a nyereséget, másrészt akik valamilyen módon nem tudnak közvetlen eredményt elérni a csatlakozás éppen azt követő időszakában, az ő számukra is milyen megoldási javaslatok szükségesek. Magyarul, egy nagyon tisztességes, nagyon becsületes tájékoztatásra van szükség, és nem kampányra, abban az időszakban, amely az európai parlamenti választásokat meg fogja előzni.
Én tehát, tisztelt képviselőtársam, azt gondolom, hogy ennek a közalapítványnak a munkájára annál is inkább szükség van, mert ez biztosíthatja azt a pártatlan, szakmailag kiegyensúlyozott tájékoztatást, amely a csatlakozás számára a következő időszakban is fontos. Ha jól gondolom, a következő tíz év folyamán ez a téma mindig napirendre fog kerülni, mert körülbelül 10-12 év szükséges ahhoz, hogy igazán európai polgárnak érezhesse minden magyar polgár magát.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
