DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2002. évi költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslat egy olyan évről szól, amelynek költségvetése egyszerre két külön év előre elfogadott pénzügyi tervének második évét jelenti. Leszögezhető, hogy a zárszámadás igen részletes, alapos munka. Szemben más képviselők megállapításával, én úgy gondolom, hogy amit CD-n megkaptunk, rengeteg hasznos, pontos és jó információt tartalmaz.
Még mindig pozitívummal folytatnám: a zárszámadás alapján megállapítható, hogy a környezetvédelem szempontjából eredményekről is be tudunk számolni. A költségvetés beszámolójáról szóló törvényjavaslat alátámasztja, hogy a kormány figyelemmel van a környezetvédelemre, a főbb számokat tekintve az olvasható, hogy 2002-ben 15 százalékkal nőtt az állami feladatú környezetvédelemre fordított összeg, ezen túlmenően az önkormányzatok kiadásaiknak 5,4 százalékát, mintegy 123 milliárd forintot fordítottak ugyanerre a területre 2002-ben.
Ha nem is ilyen egyszerűen látható, de más is kiderül a zárszámadási törvényjavaslatból, amire ki kívánok térni a továbbiakban. A 2002-ben két évre, egyszerre elfogadott költségvetés sejtette azt, ami a tavalyi zárszámadási vita során már felmerült és előrevetítette az ez évi zárszámadás tapasztalatát is. A 2001. évi zárszámadási törvény jelentős eltéréseket mutatott nemcsak az eredeti, hanem a módosított előirányzatokhoz képest is.
A terület, amelyről szólni szeretnék, a környezetvédelem, annak sem minden szegmense, mert hosszas lenne fárasztani a képviselőtársaimat azzal például, hogy a vízügyi ágazattal történő összevonás - ami körülbelül 50 milliárd forinttal növelte meg a tárca költségvetését - mennyiben változtatta meg a főbb számokat. Azt mindenképpen jelezném, hogy az Állami Számvevőszék megállapítása szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatási előirányzat-módosításait a jogszabályoknak megfelelően hajtotta végre a tárca. Ez jóllehet természetes követelmény, ugyanakkor nem kis feladat egy ilyen mértékű átszervezés, összevonás esetén.
Nézzük a számokat, a tényeket! Mindent bemutatni, mindenre rávilágítani nincs mód egy hozzászólás keretében, de néhány példán keresztül szeretném bemutatni a tapasztalatokat. Könnyen összevethető előirányzatokat elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatok tartalmaznak. Ennek példáján sorrendben néhány összehasonlító számot szeretnék mondani. A környezetvédelmi tárca végrehajtó szerveinek beruházásaiban a 2000-ben született költségvetési törvény évi 800-800 millió forintot irányoz elő. Ezek imponáló számok. Ehhez képest 2001-ben mintegy 350 millió, 2002-ben 250 millió forint teljesítés szerepel.
Vagy egy másik példa: a természetvédelem központi beruházásai az eredeti költségvetési törvény szerint mindkét évben 260 millió forintot tettek volna ki. A tényleges teljesítés egyik évben 75 millió forint, 2002-ben 60-61 millió forint lett. Vagy a Balaton intézkedési tervére 155 millió forint az előirányzat mindkét évben, így szépen szakmányban. A tényleges teljesítés ezzel szemben 2001-ben 32 millió forint, 2002-ben 16,5 millió forint lett. Tehát szép imponáló tervek 2000-ben, és meglepően alacsony teljesítés a tényleges zárszámadási rovaton.
A bevételi oldalt tekintve a termékdíjtételek majdnem minden esetben jelentősen eltérnek a tervezettől. Így a 2,6 milliárd forint a gumiabroncsok esetében 2001-ben 3,1 milliárd forintra teljesült, 2002-ben pedig 2,85 milliárd forintra. A csomagolóeszközök esetén a 2001. évi 4,7 milliárd forintos terv 5,2-re, a 2002. évi 5,1 milliárd forintos terv 6,1-re teljesült. Utolsó példaként a kenőolaj termékdíja túlbecsült értékére szeretnék rámutatni: 2001-ben a 7,2 milliárd forintos terv csak 5,8 milliárd forintra teljesült, 2002-ben pedig a 7,8 milliárd forintos terv 6,2 milliárd forintra lett teljesítve.
Úgy gondolom, örömre ad okot, hogy nőttek a költségvetési ágazat termékdíjból származó bevételei, de az is látható, hogy évenkénti költségvetéssel lényegesen pontosabb tervezés érhető el.
Többféle következtetés is levonható az említett számokból, illetve a zárszámadás egészéből. Azt nem igazán emelték ki az eddig hozzászóló társaim, hogy a tervezett előirányzattól való eltérés meghatározóan sok esetben már 2001-ben is jelentős értékű volt, nem volt csekély, és ez csak nőtt 2002-ben. Mit mutat ez? A kérdés az, hogy mi történt a valóságban 2002-ben, mennyire sikerült 2000. december 22-én az elfogadott kétéves költségvetési törvényben ténylegesen meghatározni a 2002. évi állami büdzsét a környezetvédelem területén. Szakmailag jól előregondolt, pénzügyi, gazdálkodási szempontból alátámasztható, józan előrelátás volt-e két évre elfogadtatni a költségvetést, vagy csak a politikai sakkjátszma során történő félrelépések miatti kényszerűség, hogy az akkori koalíciós partner, hogy egyértelműbb legyek, a Kisgazdapárt esetleges kiválása ne okozzon gondot a költségvetés később elfogadásakor?
Úgy gondolom, jogos feltenni a kérdést, hogy érett politikára vall-e, ha csak ezt a kérdést tudta alkalmazni az akkori kormányzó párt, hogy egy gyors ötlettől vezéreltetve két évre fogad el költségvetést, ahogy a példában bemutattam, teljesen azonos számokkal és teljesen eltérő zárszámadási értékekkel, szemben az államháztartási törvénnyel, amely előírja, hogy évenként kell költségvetést alkotni.
Az elmondottak, azt hiszem, legalább elgondolkodtatók a képviselőtársaim számára, hogy miért is történt valójában ennek a kétéves költségvetésnek az alkotása, és követendő példa lehet-e a jövőre vonatkozóan egyszerre két évre előre állami költségvetést alkotni. Hozzáteszem, hogy a kiszámíthatóság véleményem szerint is érték a gazdaságban, ugyanakkor a költségvetésben ezen túlmenően a tervezés jóságát a zárszámadás értékei mutatják meg, és eszerint nem tekinthető követendő gyakorlatnak az ilyen jellegű kétéves költségvetés.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
