SZABÓ SÁNDORNÉ
SZABÓ SÁNDORNÉ
SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Országimázsra ez a kormány külön szervezetet hozott létre, nem sajnálva a pénzt óriásplakátra, nehezen értelmezhető szlogenre, jelszavakra. Mi, szocialisták azt gondoljuk, az az országimázs a jó, amelyet az emberek maguk közvetítenek, hangulatuk, megelégedettségük és megélhetésük könnyebbsége révén. Sajnos, ez nem így történik, és ezért érezzük úgy, hogy a feleslegesen kidobott milliárdokat jobban, az emberek érdekében hasznosabban lehetne felhasználni.
Mi, szocialisták úgy gondoljuk, olyan országban jó élnie a magyar állampolgároknak, ahol mindenkinek joga van az emberi méltósághoz, az emberi élethez. Olyan jóléti politikát kell kialakítani, amely minden családnak megadja a lehetőséget a gyarapodásra, és nem engedi meg a végleges leszakadást, a szegények gettósodását. Mi olyan országot akarunk, amelyben megoldást talál a kormány arra, hogy mindenkinek joga legyen a lakhatáshoz; ahol érvényt szereznek annak a törvényi előírásnak, hogy gyermeket anyagi okból nem szabad kiemelni a családból.
Mi olyan társadalmat és országot akarunk, ahol tisztelik és nem kirekesztik a fogyatékosokat; ahol a fogyatékkal élőnek nem kell külön küzdelmet folytatnia azért, hogy munkalehetőséget, tanulási lehetőséget, információt kaphasson; nem kell külön küzdelmet folytatnia azért, hogy a támogatások odaítélésekor figyelembe vegyék sajátos élethelyzetét; az önálló ügyintézésnek nem gátja az intézmények megközelítése, ahol van jeltolmács; ahol a fogyatékkal élőket nem kizárni, hanem beilleszteni igyekeznek a támogatások különböző formáival.
Mi olyan országot akarunk, ahol nem kell megalázkodni azért, hogy a minimális életfeltételeket, a szociális minimumot az arra rászorulók megkaphassák. Azt szeretnénk, hogy az európai uniós csatlakozás idejére a mi országunkban is megteremtődjék a garantált minimum, mert nem a szegényeket, hanem a szegénységet kell ellenfélnek tekinteni.
Mi olyan országot szeretnénk, amelyben a családok, a gyermekek több mint egyharmadának ne kelljen együtt élnie a reménytelenséggel.
Mi olyan országot akarunk, ahol a társadalom nem fogadja el azt a kormányzati politikát, amely a szegények ellen fordul; nem fogadja el, hogy a kormányzat az embereket érdemesekre - akik munkával és viszonylag magas jövedelemmel rendelkeznek - és érdemtelenekre osztja; ahol az ország nem rekeszti ki a saját szegényeit.
Mi olyan országot akarunk, ahol a gyermekek támogatása nem attól függ, hogy milyen családban született, mert a társadalomnak minden gyermekre szüksége van, ezért olyan családpolitikát kell kialakítani, ahol a támogatás összege nem a szülők jövedelmétől függ. Olyan országot akarunk, ahol a gyermeket vállaló családok minden támogatást megkapnak e fontos feladat ellátásához. Azt akarjuk, hogy az Európa-szerte elismert intézményrendszer, a bölcsődei ellátás választható lehetősége legyen a szülőknek; hogy az anyasági ellátások, a gyes együtt mozogjanak a bérekkel; hogy minden kismama kapjon várandóssági pótlékot, ne csak az, aki adózik; hogy a családok a szegénység veszélye nélkül vállaljanak gyermeket.
Nekünk, szocialistáknak a szociálpolitika egyben társadalompolitika is. A Szocialista Párt szociálpolitikája valójában az emberek közötti szolidaritást kifejező, a nemzedékek szövetségét is megjelenítő közügy. Mi, szocialisták azt mondjuk, az az igazi országimázs, ahol jó élni, öregnek, gyermeknek, családoknak, fogyatékkal élőknek, rokkantaknak; ahol a ma még szegénységben élőknek van és lesz esélye és reménye. Szerintünk az az igazi országimázs, ha minden gyermeknek, tehát a jövőnek van oka mosolyra így karácsony havában is. Mi ilyen országot szeretnénk, és ezért dolgozunk.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
