LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Engem is az az érvelés ragadott meg, ami az ellenzéki kritikákat úgy próbálta elutasítani, hogy végül is egyet kell hogy értsünk a takarékos állam, az olcsó állam modelljével. Valamire azonban szeretném fölhívni a figyelmet. A közgazdaság-tudományban az olcsó állam és a takarékos állam modellje azért vált sokoldalúan elfogadott céllá, hogy ezáltal kevesebbet vonjanak el az állampolgároktól, és ezúton növeljék az állampolgárok gazdasági és politikai autonómiáját az államhoz képest.
Ezek a takarékoskodások, amelyekről most beszélünk, éppen az ellenkező célt szolgálják. Mert mit látunk? Takarékos ez az állam, ha az önkormányzatokról van szó; de nem takarékos, ahogy képviselőtársam elmondta, ha az államigazgatás központi szerveiről, a Miniszterelnöki Hivatal megnövelt költségvetéséről van szó; takarékos ez az állam, ha a közalkalmazotti, köztisztviselői bértábláról van szó; nem takarékos ez az állam, ha miniszteri különkeretekről, az alapok beolvasztása révén most már központilag osztogatható pénzekről van szó.
Ez a fajta takarékosság tehát lentre érvényes, fentre viszont nem. Nem az eredeti célt, nem az állampolgárok autonómiájának kiterjesztését, hanem éppenséggel a gazdasági függőségek erősítését, és ezáltal az autonómiák megnyirbálását tűzi ki célul. Ez a fajta állam véleményem szerint, amire a költségvetés eszközei most utalnak, nem a takarékos állam modelljét, hanem a hűbéri állam rég lejárt modelljét próbálja erősíteni a költségvetés eszközeivel.
Köszönöm, elnök asszony. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
