GELLÉRT KIS GÁBOR
GELLÉRT KIS GÁBOR
GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. A Magyar Szocialista Párt ezt a törvényjavaslatot megszavazta. Megszavazta azért, mert a kárpótlás egész folyamatának logikus végkifejletéhez érkeztünk. Egy törvény van reményeink szerint hátra, amellyel a magyar törvényhozás az adósságait a kárpótoltak irányában letudhatja.
Én megértem azt, hogy ellenzéki képviselőtársaink tartózkodtak. Itt a részletes vitában, az általános vitában is, aki érdeklődött a téma iránt, fültanúja lehetett az érveknek, ellenérveknek. Én úgy gondolom, hogy nekünk elsősorban arra kell szorítkozni, hogy megmagyarázzuk, hogy miért szavaztunk úgy, ahogy.
Engem őszintén meglepett most Sepsey Tamás képviselőtársam indoklása, hiszen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) indoklásának körülbelül a három-négyötöde arról szólt, hogy azért tartózkodott pártjának képviselőcsoportja, mert egy általuk méltatlannak ítélt csoport esetleg részesülhet a kárpótlás nem túlságosan magas, de mégis valamilyen szerény mértékében.
A Szocialista Párt annak idején nem helyeselte a kárpótlást. Ez a vagyoni kárpótlás a közösségi kárpótlásról szóló törvény, amely - ellentétben más állításokkal - igenis végrehajtja a párizsi békeszerződés rendelkezéseit, elvezet bennünket oda, hogy azokkal az emberekkel, illetve azon közösségekkel kapcsolatban, akik vagyonukat elveszítették, és tulajdonos nélkül maradt hátra ez a vagyontömeg, valamilyen módon méltányos megosztás szerint eljusson az érintettekhez. (Folyamatos zaj.)
Nem felel meg a valóságnak az, hogy nem tudható, kik vesznek részt a kuratóriumban. Bárki érdeklődött volna iránta, megtudhatja. Az érintettek, az érintett szervezetek delegálhattak a majdani kuratóriumba embereket, jelölhettek, ők maguk fognak dönteni arról, hogy kik kapjanak, és milyen mértékű támogatást, milyen mértékű kárpótlást.
Mindezt összevéve, némi szomorúsággal állapítom meg, hogy sajnos, itt az indoklásban csak ismételni tudták magukat képviselőtársaim, és az a fajta emberség, belátás, beleérzés, (Az elnök a csengő megkocogtatásával újból jelzi a felszólalási idő leteltét.) ami egy ilyen témával kapcsolatban, úgy gondolom, elengedhetetlenül szükséges... (Az elnök kikapcsolja a felszólaló mikrofonját.)
