b) Grófi ág.
b) Grófi ág.
II. Ferencz (IV. Sándornak fia) ez ág alapitója. Nejétől báró Ghillányi Erzsébettől leányain kivűl maradt fia
Szigbert szül. Érsek-ujvárott 1739. jul. 22-én; katonai pályára lépvén, vitézsége és kitünő katonai tehetségei és érdemei által a Mária-Terézia rend lovagja, cs. kir. kamarás, altábornagy és egy huszár ezred tulajdonosa lőn. Meghalt 1820. jul. 30-án. * Első neje báró Révay Zsófia 1791-ben elhalván, nőűl vette gróf Zichy Terézt, († 1802.) kitől fia maradt:
Lásd arczképét és életét Vasárnapi Ujság 1857. 14-ik szám.
I. Auguszt, szül. Lesnyovón Gallicziában 1775. aug. 22-én. Szintén a katonai pályára lépvén; atyja nyomdokain haladva, lovassági tábornokságra emelkedett, egyszersmind cs. kir. kamarás, val. belső titk. tan., a Mária-Terézia rend, az orosz Vladimír r. 3. osztályú, a szardiniai sz. Móricz és Lázár rendek nagy keresztese, egy huszár ezred tulajdonosa, és a magyar ns. testőrség kapitánya lett. Meghalt 1860. táján. Nejétől Colson Amália csillag keresztes hölgytől (ki 1826. kora 40. évében halt meg) leányain kivűl fiai 1. Károly szül. Pesten 1809-ben, volt cs. kir. huszár őrnagy, a magyar forradalomban tábornok, kivégeztetett Aradon 1849. octob. 6-án. 2. Sándor szül. 1812-ben, volt jáki apát és holdmező-vásárhelyi plébános, meghalt 1860. körűl. 3. Eugén cs. kir. kamarás, 1847-ben volt huszár kapitány, 4. Eduard cs. kir. kam. 1847-ben volt cs. kir. gyalogsági kapitány. 5. Ágost cs. k. kam. és 1847-ben cs. k. kapit.
Nincsenek a táblázaton Judit Zoltán Pálné (meghalt 1807. mart. 3-án); továbbá b. Vécsey Gellért Bihar vármegyei mártonfalvi birtokos; valószinűleg I. László vonalából származták.
A család ősi czímere – úgy látszik – a paizs udvarában vártorony, melynek tetején férfikar könyököl, kezében nyilat vagy dárdat tartva; a paizs körűl farkát szájában tartó sárkány látszik. *
Azonban Vécsey III. Sándornak egy 1685. évi levélre nyomott pecsétén ily czímert láttam: a tojásdad alakú paizs felső felében kettős farkú oroszlán emelkedik föl, az alsó felében három rózsafej díszlik. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki.
Az 1692-ben nyert bárói czímer négy felé osztott paizs, közepén egy ötödik paizszsal, melyben az előbb leirt ábra látható. Az 1. vörös udvarban oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva, a 2-ik kék udvarban félhold (szarvaival fölfelé) és e fölött arany csillag ragyog; a 3-ik kék udvarban két kereken álló ágyú látszik, a 4-ik vörös udvarban zöld téren grif ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sísak koronájából vörös ruhás magyar vitéz emelkedik ki, jobb kezében kivont kardot, bal kezében levágott török-főt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
