CSENGERY ANTAL FŐBB MŰVEI
CSENGERY ANTAL FŐBB MŰVEI
Csengery Antal összegyűjtött munkái I. V. Bp., 1870–1884 Az első két kötetben találjuk az először 1870-ben megjelent Történeti tanulmányok és jellemrajzokat. A harmadik kötetben olvashatóak – „Történetírók és a történetírás” gyűjteménycím alatt – nevezetes történeti esszéi. Ennek a kötetnek a XII. fejezetében Csengery Két lap a műtörténetből címen művészeti, esztétikai nézeteit Rubens és Rembrandt apropóján fejti ki. A negyedik kötetben Publicistai dolgozatok és beszédek találhatók, míg az ötödik kötet Közgazdasági és közmívelődési dolgozatokat tartalmaz, valamint hiányos és itt-ott pontatlan „ön”-bibliográfiáját (Rövidítése jelen kötetben, CsAÖM).
Magyar szónokok és státusférfiak (Politikai jellemrajzok), Pest, 1851.
Deák Ferenc emlékezete Bp., 1877. A több mint 100 oldalas jellemrajz a centralista iskola teoretikus jellegű, ugyanakkor személyes hangvételű programnyilatkozata.
Jellemrajzok (Felsőbüki) Nagy Pál–Beőthy Ödön–Szentkirályi Móric–Eötvös József – Adalék Kossuth [Lajos] jellemzéséhez – Egy pár vonás Dessewffy József és Kazinczy [Ferenc] jellemzéséhez. Bp., 1898. Franklin. Ez az Olcsó Könyvtár sorozatban megjelent kiadás a Magyar szónokok és státusférfiak első kiadása alapján készült.
Csengery Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései. Bp., 1928. Lukinich Imre gondozásában. Forrásértékű személyes iratait, naplótöredékeit, episztoláris hagyatékát tartalmazza. (Rövidítése jelen kötetben: CSAHIF)
A magyar nép könyve. Pest, 1855. I–II. Kemény Zsigmonddal közös szerkesztése. A Pesti Hírlapban 1845 és 1849 között névtelenül írta cikkeit. Aláírás nélkül jelentek meg közleményei a Pesti Naplóban is. Általa használt jelek: M; y; CS; Cs. A; GGG; M.
