PÜNKÖSD VASÁRNAPJA
PÜNKÖSD VASÁRNAPJA
A húsvét utáni ötvenedik nap. Ősi tavaszünnep. A kereszténység a Szentlélek alászállásának ünnepeként tiszteli.
Jellegzetes pünkösdi népszokás a pünkösdi király- és a pünkösdi királynéválasztás, valamint a pünkösdölés. Ezek a szokások az újkorban annyira világinak tekinthetők, hogy nem itt, hanem a népszokásokról szóló fejezetben olvashat róluk az érdeklődő. Itt csak a házak és a templomok pünkösdvasárnapi fölzöldágazását, valamint a szél és a Szentlélek szegedi azonosításának képzetét említjük meg.
Pünkösdkor több régi búcsújáróhelyen búcsúnapot tartottak, például Csíksomlyón, Radnán, Mátraverebélyen, Vodicán, Andocson, Ferencszálláson. Néhány helyen, például Andocson a 20. század folyamán a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, és a nagyobb búcsúk a Mária-ünnepekre tolódtak át. Csíksomlyón és Ferencszálláson azonban máig a pünkösdi búcsú vonzza a legnagyobb tömegeket.
