A CSERREGŐ NÁDIPOSZÁTA. Acrocephalus streperus (VIEILL.) 1817.
A CSERREGŐ NÁDIPOSZÁTA.
Acrocephalus streperus (VIEILL.) 1817.
Acrocephalus streperus (VIEILL.) 1817.
[Sylvia strepera VIEILL. – Acrocephalus arundinaceus NAUM. – Calamoherpe arundinacea BOIE. – Cal. salicaria BRHM. – Calamodyta boeticula GRAY. – Cal. strepera MEV.]
Népies nevei: a nádban élő kis madarakra rendszerint «nádiveréb» járja, mely néhol a nádi sármányra is használatos.
Jegyei: szinezetére egészen olyan, mint az előbbi, csakhogy félakkora, poszátanagyságú. Minthogy azonban szinezetében – a finom árnyalatokat értve – ez a faj is meglehetős változékony, úgy a csőr, csüd hosszúságát illetőleg is, igen gyakran találunk oly példányokat, melyeket a következő faj bizonyos példányaitól biztosan bajjal tudunk megkülönböztetni. Külsőleg ez utóbbitól leginkább még abban tér el, hogy: felső teste rozsdás árnyalatú (a fiataloké még inkább, mint az öregeké), különösen farcsikja; lába sötétebb, szarúbarnás; karmai erősebbek, hosszabbak, kivált a hátulsó; szemei barnák; typikus példányok csőre is karcsubb, hosszabb, szárnyuk ellenben rövidebb, s alsó testök oldalai rozsdásabbak. Kétségtelenül eltérnek egymástól életmódjukban, tartózkodási helyök megválasztásában, fészkelésökben és énekökben; azért ezekre kiváló suly fektetendő a meghatározásnál.
Mértéke: H. 12,8–13,7; Sz. 6,4–7,1; F 5–5,5; L. 2,2–2,4; Cs. 1,2–1,35 cm.
Habár már az 58° é. szél. alatt is előkerült, elterjedésének határa Svédhon déli részeinél nem fekszik északabbra. Különben Közép- és Dél-Európában közönséges, úgy a szomszédos Ázsia jó részében. Nálunk ugyanoly helyeken, mint a nádi rigó, gyakori. Megérkezésének országos középnapja: április 23, a mi késő, mert megfigyeléseim szerint csak kevéssel későbben jön, mint a foltos sitke (C. schśnobćnus). A nádszálakon, nádbojtokon kiülve énekel s hangja szelidebb, dallamosabb kiadásban, szintén a nádi rigó szólásához hasonlít, s bizonyos cserregő változatokat tartalmaz. Szótagokkal így adhatnám: tiri-tiri-tiri-tir-ter-ter-czer-czerr-czerr-czekk-czekk-czer-tiri-tirr-terr-terk-hejk-hejd-híd-tret-trek-tret.
Cserregő nádiposzáta. (Acrocephalus streperus VIEILL.)
Fészkét is oly helyeken – a czimeres nádban – s oly alakúan építi, mint előbb említett nagyobb rokona. Ez is gondosan néhány nádszálhoz van szőve, száraz nádbojtból, gyékényháncsból, pókhálókból igen takarosan, formásan megcsinálva; a fészek színe világos, körülbelül olyan, mint a régi nád, s finom benyomást kelt. Tojásai hasonlítanak a nádi rigó tojásaihoz, csakhogy jóval kisebbek.
Tojásmérték: H. 17,5–19; Sz. 13–14 mm.
Szeptemberben és október elején távozik tőlünk. Tápláléka apró vízi rovarokból, pókokból, férgekből, szunyogokból stb. áll.
