Ravenna
Ravenna, ‘Ραουεννα, ‘Ραβεννα, ősrégi város Gallia Cispadanában Bedesis folyócska mellett, nyolcz km.-nyire az Adriától, mocsarak és posványok által védett fekvésben. Strabo (5, 213) szerint thessaliai görög gyarmatosok alapították, de Augustus koráig meglehetős jelentéktelen maradt. E császár a római hajóhad egy részét oda helyezte s ez okból közelében nagy kikötőt épített, mi által a város nagy virágzásnak indult. Suet. Aug. 20, 49. Tac. Ann. 4, 5. Természet és művészet erős, szinte bevehetetlen várrá avatta R.-t, úgy hogy Italia kulcsának tartották. Sok csatornájánál fogva az ókor Veneziájának lehet mondani. R. nevezetes vívóiskolájáról is. A germán Arminius itt nevelkedett s a római császárok Honoriustól kezdve székvárosuknak használták, Odoacer bukása után Nagy Theodorich új birodalma fővárosává tette. 539 óta a görög exarchatus főhelye. SZ. IS.
