Beck Hugó,
Beck Hugó,
jogtudor, ügyvéd, Beck Károly költőnek unokatestvére, szül. 1843. jan. 13. Madarason, Bácsmegyében; a gymnasiumot Baján végezte; a jogot a budapesti s bécsi egyetemen hallgatta. 1865-ben jogtudori s 1867-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1868-ban önálló ügyvédi gyakorlatra lépett és ez idő óta Budapesten mint több bank- és biztosítóintézet jogtanácsosa működik. (A budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak (12 év óta) s a magyar jogászegyletnek igazgatósági tagja.
Értekezései s czikkei a kereskedelmi-, váltó- és csődjogból, összesen mintegy 60, a következő lapokban jelentek meg: Jogtudományi Közlöny (1873.), Magyar Igazságügy (1874–90.), Magyar Themis (1875–78.), Pester Lloyd (1876–77. 1880. 1882–85. 1887–89.), Ügyvédek Lapja (1884–85.), Nemzet (1884.), A Jog (1885.), Egyetértés (1888. 345–48. sz.)
Munkái:
1. Mater Dolorosa. Beck. Károly után németből ford. Pest, 1864.
2. Az általános világtörténet vázlata. Oeser után németből ford. U. ott, 1864.
3. Mária Antónia levelezése. Gróf Hunolstein után francziából ford. U. ott, 1865.
4. Észrevételek a magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezetének a biztosítási ügyletet tárgyazó részére. Bpest, 1874.
5. 1876. évi XXVII. törvényczikk (váltótörvény.) Hivatalos források alapján szerkesztve. U. ott, 1878.
6. Törvényhozási reformok a biztosításügy terén. U. ott, 1890.
Petrik Könyvészete s önéletr. adatok.
