flangál
flangál – ‘dologtalanul kószál’.
A bajor-osztrák flankieren származéka; korábbi flangíroz alakja utóbb latinos végződést kapott. A német szó voltaképpeni jelentése (a francia flanquer nyomán) ‘oldalaz, oldalba vág’; fenti értelme talán az (ugyancsak francia eredetű) flanieren (‘sétálgat’) igével való alakkeveredés folytán jött létre.
