Szalay Imre
Szalay Imre (Szombathely , 1787. nov. 2. – Veszprém, 1848. szept. 17.): nyelvész, filozófus, hittudós, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1831, r. 1832, t. 1834). Pesten 1816-ban teológiai doktor lett. 1825-től 1834-ig, veszprémi kanonokká történt kinevezéséig a pesti egy.-en az egyházi szónoklat r. tanára. 1840-től bélakúti apát és zalai főesperes. A veszprémi tanítóképző ig.-ja, Zala és Esztergom vm.-ék táblabírája is volt. Szerk. és kiadta a Magyar Egyházi Beszédek Gyűjteményét (I – VI., Pest, 1832 – 34 és VII – X., Buda, 1840 – 41. 1845). – F. m. A magyar nyelvtudomány rövid foglalatja (Pest, 1828); Észrevételek a vegyes házasságokról (Veszprém, 1841). – Irod. Sz. I. (MTA Almanach, 1863.)
