Hadad
Hadad 1. Ősi sémita viharisten (és ezért eső- és termékenységisten is). Kultusza a Kr. e. 3. évezred végétől nyomon követhető Mezopotámiában, majd Ugaritban és Föníciában is, egészen a HELLÉNIZMUS koráig. Az arámok Ramman viharistennel azonosították (vö. HADAD-RIMMÓN), a rómaiak pedig Tantalusszal. A B-ban a Hadad-Rimmón istennéven kívül két arám személynévben találkozunk vele (Hadadezer, Benhadad), és talán (vitathatóan) az alábbi izmaelita és edómita személynevekben is.
2. Ábrahám Hágártól született fiának, Izmaelnek a 8. fia (1Móz 25,15; 1Krón 1,30).
3. Bedad fia, Edóm királya, aki Móáb mezején megverte a midjániakat. Székhelye Avít volt (1Móz 36,35k; 1Krón 1,46k).
4. Egy másik edómi király, aki Páíban székelt (1Krón 1,50). (Az 1Móz 36,39 Hadar néven említi.) Felesége Mehétabél volt, Matréd leánya.
5. Edómita királyi ivadék, aki Dávid és Jóáb Edóm elleni hadjárata elől, még zsenge ifjú korában Egyiptomba menekült. Ott a fáraó kegyeibe férkőzött, aki házat és földet adományozott neki, és hozzáadta feleségének, Tahpenésznek a húgát. Dávid és Jóáb halála után Hadad visszatért Edóm földjére, és kemény ellenfele volt Izráelnek Salamon egész életében (1Kir 11,14-22.25).
