OTNIÉL
OTNIÉL (Isten az én erősségem, erőm, hatalmam). Kénáznak (2), Káleb (1) testvérének a fia; elfoglalta Debirt (1) (Józs 15,13–19; Bír 1,11–15); Izráel első bírája, megszabadította az izráelitákat Mezopotámia királyának szolgaságából (Bír 3,8–11). Egyik leszármazottja, Héldai (1), Dávid seregvezére (1Krón 27,15).
