Vértessy
Vértessy Sándor, a budapesti királyi itélőtábla elnöke, szül. Móron 1828 márc. 24. Gimnáziumi tanulmányait Győrben és Székesfejérváron végezte, az egyetemieket Budapest. Ügyvédi gyakorlatot folytatván előbb, 1850. a birói pályára lépett, 1854. tollnoknak nevezték ki az esztergomi járásbirósághoz s még azon évben udvari fogalmazónak a bécsi cs. és kir. legfőbb és semmítő székhez, ahol később birói vizsga letétele után mint udvari segédtitkár hat évig működött. A királyi udvari kancelláriának 1860-ban való viszaállítása után ezen hatóságnál mint udvari fogalmazó nyert alkalmazást, 1863. udvari és elnöki titkárnak nevezték ki; ezen minőségben működött 1867-ig. A m. kir. minisztérium felállítása alkalmával a miniszterelnökségbe hivták meg osztálytanácsosi minőségben és az elnöki osztály vezetésével bizták meg. A m. kir. semmítő szék felállítása alkalmával 1869. birónak neveztetett ki, megmaradván mindazonáltal 1870-ig a miniszterelnökség szolgálatában; ilyen minőségben vett részt Andrássy Gyula gróf miniszterelnök oldalán a király kiséretében annak keleti utazásában, midőn a Szuezi-csatorna megnyitására utazott. Visszatérve, ő hozta magával az első Korvinákat, melyeket Abdul Aziz szultán ajándékozott a nemzeti muzeumnak. Ez évben kapta a Salvator-rend középkeresztjét, később a Szt.-István-rend kiskeresztjét, a szultántól pedig a Medsidje-rendet. Birói székét is ez évben foglalta el. A semmítő széknek a legfőbb törvényszékkel való egyesítése alkalmából kuriai biró lett, 1885. u. o. tanácselnök, 1893 dec. 4. pedig a budapesti királyi itélőtábla elnöke. Mint ilyen tagja a főrendiháznak. 1896 jun. 8. óta valóságos belső titkos tanácsos. A közjogi és felirati bizottság s az igazoló biróság tagja.
