Rézmérgezés
Rézmérgezés (cuprismus). A réznek kiterjedt ipari és házi használata miatt a R. a gyakoribb mérgezések közé tartozik. Azok a rézvegyületek, melyek ilyen mérgezésre okot szolgáltatnak, leginkább a következők: a rézoxidul, a bázikus rézklorid (braunschweigi zöld), rézhidroxid, a brémai zöld, melyek mind festékül használatosak; a rézgálic, melyet némelykor a búzakenyérhez is adnak a pékek, továbbá elvetés előtt a búzát is szokták benne áztatni, a neutrális és bázikus ecetsavas réz (az utóbbi az u. n. grünspan). Sőt maga a fémréz is okozhat mérgezést ételek útján, mert habár vizben ez oldhatatlan, mindazáltal levegő és nedvesség egyidejü hatása alatt a felületén könnyen bázisos szénsavas réz képződik; a szervi savak (ecetsav, zsírsavak) pedig még igen higított állapotukban is képesek a rézzel oldékony sókat alkotni, ha egyszersmind levegőbeli oxigén van jelen. Ugy hogy tévesnek mondható a közönség azon balhiedelme, hogy savanyu ételeket szabad rézedényben felfőzni, mert csak a kihülés után állás közben adódik alkalom a rézzel való fertőzésre. Különösen megrovandó a hiu gazdasszonyok azon szokása, hogy bizonyos konzerveket (uborka, kapor stb.), hogy állandó szép zöld szint nyerjenek, rézedényekben készítenek vagy azokba rézkrajcárt tesznek. Legkönnyebben okoznak mérgezést természetesen azok a rézvegyületek, melyek vizben és a belek nedveiben jól oldhatók, de volt eset arra is, hogy lenyelt rézpénzek is súlyos, hosszantartó R.-t okoztak. A hevenyés R. különben rendesen kedvező lefolyásu. Emérgezés jelenségei: erős kimerítő hányás, kékes v. zöldes hányadék, feketés széklet, bőrsárgaság; esetleg rángások, majd a törzsizmok bénulása és halál. A krónikus R. rézöntőknél és más, rézzel foglalkozó munkásokon fordul elő, kólikával (rézkólika) vagy lázas gyomorbélhuruttal (gastro-enteropathia cuprica febrilis Falck) járó általános bántalom alakjában, mely az állandó táplálkozási zavar folytán nagy foku elgyöngüléssel és lesoványodással jár s ha elhanyagoltatik, kimerülés által halálra is vezethet; ellenkező esetben azonban rendesen gyógyulásba megy át. Az ilyen betegségben szenvedők bőre, hajzata, sőt a belső szervek és a csontok is zöldre vannak festve. A hevenyés R. ellen tojásfehérjét, égetett magnéziaoldatot adhatunk be; hánytatókra rendesen nincs szükség, mert a rézkészítmények maguk is hányást okoznak; gyomormosás és hashajtók alkalmazása igen üdvös, csak zsírnemü hashajtók (ricinusolaj) kerülendők, mert ezek a réz felszivódását elősegítik. A krónikus R. kezelésében első dolog a beteget a réztartalmu helyiségekből eltávolítani, a test felületére tapadó rézpor eltávolítására langyos, szappanos fürdőket rendelni, a beteget jól táplálni, a kólika ellen enyh hashajtókat, meleg borogatásokat (a hason) alkalmazni, izzasztókat és húgyhajtókat adni stb.
