Potsdam, 1. közigazgatási kerület Poroszországban brandenburg tartományban, Mecklenburg-Schwerin és Anhalt közt. 18 járásra oszlik; ezek:
| Járások | | Területe km2-ban | Lakóinak száma |
| Charlottenburg város | 21 | | | 76 859 |
| Beeskow-Storkow | 1247 | | | 43 561 |
| Jütenbogk-Luckenwalde1325 | | | 67 095 |
| Brandenburg a. H. város | 79 | | | 37 817 |
2. P., az ugyanily nevü kerület főváros, Poroszország második székvárosa, a német birodalmi és a porosz fő számszék székhelye a Nuthe és a Havel összefolyásánál, a Havel, egy csatorna és tavak által alkotott 30 km. kerületü szigeten, több vasút mellett, (1890) 54 125 lak., cukor-, több sör- és szappangyárral meg a Hartnack-féle ismeretes optikai intézettel. A nagyobbára rendesen épült város az Altstadtból és négy külvárosból (berlini, nauneni, brandenburgi és teltowi) áll. A teltowit az óvárossal homokkőhíd köti össze. Szebb terei: a Vilmos-tér III. Frigyes Vilmos szobrával Kisstól; a Medence-tér egy holland módra épített házzal, amelyben Frigyes Vilmos dohányzó társasága gyült egybe; a császári kert I. Frigyes Vilmos bronz-szobrával Hilgerstől (1885), 14 porosz generálisnak Rauch által készített és I. Sándor orosz cárnak szobrával, 12 márványszoborral és 1680-1858-ból való 8 ágyuval; végre a régi vásártér fehér és vörös márványból készített obeliszkkel. A kiválóbb épületek: a helyőrségi templom (1731-35-ből Gerlach tervei szerint) szép harangjátékkal, márványszószékkel, amely alatt I. Vilmos és II. Frigyes vannak eltemetve, végül francia, dán és osztrák győzelmi jelvényekkel; a Schinkel tervei szerint 1842-től 1850-ig épített Miklós-templom pompás kupolával és négy kis toronynyal; a római pantheonhoz hasonló francia reformált templom; az 1845-től 1850-ig bazilika mintájára épített béke-templom, külön álló, a római San Clemente mintájára készített toronynyal, IV. Frigyes Vilmos és nejének sírboltjával, egy atriummal, amelyben a Rauch által mintázott márványcsoport látható és Áron és Hur támogatása mellett győzelemért könyörgő Mózes; ehhez csatlakozik az innicheni kápolna mintájára 1890. Raschdorff által épített mauzoleum, amelyben III. Frigyes császárnak és Valdemar meg Zsigmond nevü fiának márványszarkofágja, végül Rietschel egy Pieta-ja látható; a brandenburgi kapu, amelyet 1770. Unger római diadalkapu mintájára épített, a városból a Sanssouci-parkba vezet; a városi kastély, amelyet először 1670. építettek és Knobelsdorff egészen átalakított, magában foglalja Nagy Frigyesnek, I., III. és IV. Frigyes Vilmosnak, meg Lujza királynőnek gazdagon díszített szobáit; az 1754. az amsterdaminak mintájára épített városháza, amelyben egy rézből készített, a földbolygót tartó Atlasz látható; a nagy katonai árvaház; a kaszinó; több kastély a Sanccouci-parkban. A várost árnyékos környéke miatt sokan látogatják; P. közelében vannak: az orosz Alexandrovka gyarmat 14 orosz lakóházzal és egy orosz kápolnával, amelyet 1826. III. Frigyes Vilmos épített; ennek közelében a Heiliger See mellett az 1786-96-ig épített márványpalota, amelyben 1881-88. a mostani német császár lakott; a Havelen túl Babelsberg kastély; a Frigyes-Lipót-féle kastély és park; a belvedere a teltowi városrészben szép kilátással; az 1875-79. épített asztrofizikai obszervatorium, amelyet nem régiben a meteorologiai és geodetikai intézettel bővítettek ki. P. 1300 körül keletkezett a vendek egy halászfalujából. 1660-82. építették a nagy választó-fejedelem parancsára a kastélyt, aki az 1685 nov. 8. kelt ediktum által francia menekülőket csalt ide és P.-ot székhelyévé is tette. Fénykorát e város Nagy Frigyes korában élte; e király korában keletkezett Sanssouci, az új palota, a park egy nagy része és több királyi költségen készített magánépület. Rajta kivül P. még IV. Frigyes Vilmosnak köszönhet legtöbbet. 1805 nov. 3-án Orosz- és Poroszország közt szerződés jött létre Franciaország ellen. V. ö. P., ein deutscher Fürstesitz (30 fotogravürrel, Berlin 1893).
