Középérték.
Középérték. Hogy ha valamely változó mennyiség mérőszámát több esetben megészleltük, a mérőszám megészlelt értékeinek K.-e v. átlagos értéke alatt értjük a hányadost, mely előáll, hogy ha a nyert értékek összegét elosztjuk az észlelési esetek számával. Ily értelemben beszélünk p. valamely hely havi/vagy évi középhőmérsékletéről. Ha valamely állandó mennyiség mérőszámát észlelések segítségével akarjuk meghatározni, az észlelésnél elkövetett hibák miatt különböző, akár egyidejüleg is elvégzett észlelések a mérőszám különböző értékeire fognak vezetni; a mérőszám leginkább valószinü értékét szolgáltatja a fennebb jellemzett eljárással kiszámított K.
Tiszta matematikai vizsgálatokban a K.-ek különböző fajai fordulnak elő. Több szám aritmetikai K.-én v. aritmetikai középarányosán értjük a hányadost, mely előáll, hogy ha a számok összegét elosztjuk a számok számával. P. a és b aritmetikai középarányosa (a + b)/2. Több pozitiv szám geometriai K.-e v. középarányosa a számok szorzatából vont n-dik gyök pozitiv értéke, hogy a n a számok számát jelenti. Igy p. a és b geometriai középarányosa négyzetgyök ab. A geometriában két egyenes vonaldarab geometriai középarányosán értjük azt a vonaldarabot, melynek mérőszáma a két vonaldarab mérőszámának geometriai középarányosa. E köz az adott közökből geometriai szerkesztés, azaz körző és vonalzó segítségével állítható elő és e körülmények igen sok szerkesztési feladatban vesszük hasznát. Több szám harmonikus K.-én vagy középarányosán értjük azt a számot, melynek reciprok értéke az adott számok reciprok értékeinek aritmetikai középarányosa. P. a és b harmonikus középarányosa 2ab/(a+b). Hogy ha a és b pozitiv számok, K.-eik is mind pozitiv számok lesznek, amelyek között a legnagyobb az aritmetikai és a legkisebb a harmonikus K.
