Késedelem
Késedelem (mora), a kötelem teljesítésének kellő időben elmulasztása. K.-be jő az adós, ha a szolgáltatást, melylyel tartozik, a kötelemszerü időben nem teljesíti; a hitelező, ha a kellő időben megajánlott szolgáltatásának elfogadása körül késedelmeskedik. (l. Fizetés.) Az adós késedelmének következménye, hogy az adós még a véletlenért is felelős, ha csak be nem bizonyítja, hogy a véletlen a szolgáltatás tárgyát a kellő időben történt teljesítés esetében is csak ugy érte volna; továbbá az adós kártérítéssel s késedelmi kamatokkal tartozik. A K.-be esés időpontjára nézve a szolgáltatás kötelemszerü ideje irányadó. Ha a teljesítés ideje - a lejárat - szerződésileg meghatározva nincs, a K.-hez a hetelező részéről történt felszólítás szükséges; ellenkező esetben nem, mert «Dies interpellat pro homine». A hitelező késedelme esetében az adós a véletlenért nem felel; a szolgáltatást a hitelező költségére birói kézhez teheti le. A két K. egymás mellett meg nem állhat, hanem a K.-ben levő fél után a másik fél K.-be esik, az előbbinek késedelme megszünik, megtisztul (purgatio). A magyar kereskedelmi törvénynek a K.-re vonatkozó főbb intézkedései ezek: Ha a vevőt az áru átvételében K. terheli, az eladó az árut a vevő veszélyére és költségére valamely közraktárba, vagy magánszemélynél leteheti, v. pedig az árut, és pedig ha tőzsdei ára van, szabad kézből, ellenesetben hiteles személy közbejöttével nyilvános árverés útján eladhatja s egyúttal a K.-ből eredt kár megtérítését követelheti. A letételről v. eladásról azonban kártérítési kötelezettség mellett a vevőt értesíteni tartozik. Ha a vevő a vételár megfizetésével késik és az árunak átadása meg nem történt, az eladó a szerződés teljesítését s kártérítést követelhet, v. az árut ugy mint fennebb, eladhatja s egyúttal kártérítést igényelhet, v. a szerződéstől egyszerüen elállhat. Ha az eladó késik az áru átadásával, a vevő v. kártérítést, v. teljesítést és kártérítést követelhez, v. a szerződéstől elállhat. Az a fél, aki teljesítés helyett kártérítést követelni v. a szerződéstől elállni kiván, erről a másik felet azonnal értesíteni, s ha azt az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. Ez a szabály azonban az u. n. «fix ügyleteknél» - melyeknél t. i. a határnap, ill. a határidő lényeges alkatrészét képezi a szerződésnek - nem alkalmazható. Egyéb kereskedelmi ügyleteknél a K. kártérítésre kötelez.
