Himvessző
Himvessző, mony (penis, membrum virile), a himek párzási szerve, mely sok esetben, mint az embernél is, a hugyelvezetés szolgálatában is áll. Az emberi H. három szivacsos szerkezetü hengerből van összetéve, melyek üregeinek vérrel való megtelődése eszközli a H. merevedését. A mony két barlangos testből, melyek a szeméremülőcsonton eredve, a makk mögött végződnek és az ezek alatt levő hugycső barlangos testéből áll, melynek hátulsó vége a hugycsőhagymát, elülső vége a makkot képezi, belsejében a hugycső u. n. barlangos részével, mely a makkon 6-7 mm. hosszukás réssel nyilik. A hugycső a makk belsejében tágabb, 9 mm. átmérőjü, ezt nevezik a sajka idomu ároknak; többi részében átlag 7-8 mm. átmérőjü, hossza petyhüdt állapotban 11-12 cm., merevedettben 19-22 cm. A hugycső hagymás részébe nyilnak a 6-8 mm. nagyságu nyulós váladékot termelő Cowper-féle mirigyek (l. o.) kivezető csövei. A H. laza bőre a makk mögött a makkra is átterjedő ráncot, a fitymát képezi, melynek belső lemezén és a makk szélén 0,2 - 0,5 mm. nagyságu, a rágcsálóknál erősen kifejlődött faggyumirigyek (castoreum-zacskók) vannak; ezek termelik az átható szagu fitymafaggyut. A H. legjobban az emlősöknél és némely reptiliánál van kifejlődve, halaknak nincs, a kétéltüeké és madaraké többnyire csak csökevényes.
