Festetics
Festetics (tolnai gróf), horvátországi, turopolyei származásu család, mely előbb Ferstetich nevet viselt s II. Mátyás királytól kapott nemesi cimeres levelet. Magyarországban F. Pál telepedett meg a XVII. sz. dereka táján, ki előbb gróf Batthyány Ádám horvát bán udvarnoka volt, majd nőül vevén tolnai Bornemisza Erzsébetet, nejével kaptaTolnát, Lovász-Patonát stb. Ilyen nevü fia nejével, Toldy Annával, Somogy- és Fejér vmegyében szerzett birtokokat. Ivadékai különböző időben mind grófi rangot nyertek; nevezetesen középső fia, József 1749; unokája, Pál, Kristóf szeptemvir fia, 1770. s ezen Pál testvérének, Lajosnak unokái, Agoston, Sámuel és Dienes 1857.
Festetics-család címere.
1. F. Andor gróf , miniszter, szül. 1843 jan. 17. A déghi ágból való; atyját és ennek Sámuel és Dénes fivéreit 1857. osztrák birodalmi grófságra emelték, melyet 1874. mint magyar grófi méltóságot is megerősítettek. Vasvármegyei nagybirtokos s 1892. a felső-eőri kerület a képviselőházba választotta, 1894 jul. 16. kinevezték földmivelésügyi miniszternek, a felső-eőri kerület pedig augusztus 14-én ujra megválasztotta képviselőnek.
2. F. Andor gróf, szinműiró és szinész, jelenleg a Nemzeti szinház titkárja, F. Bennó gróf fia, szül. Harasztin, Pest vármegyében 1857 nov. 26. Középiskoláinak végezte után az országos szinésziskolába lépett s egyben irodalomtörténeti és esztétikai tanulmányokat is folytatván az egyetemen, szinész lett. 1880. Tolnai Andor néven a kolozsvári szinházhoz szerződött s négy évig működött ott mint bonvivant és szalonszinész. Itt vette nőül Dömjén Rózsát, a szinház tagját. Három évig működött ezután a vidék más szinpadjain, 1887. a budapesti nemzeti szinház tagja lett; utóbb megvált a szinpadtól és a nemzeti szinház titkári állását foglalta el. Szinművei közül szinre került a nemzeti szinházban: Kiadó lakás, vigj. 1 felv. (1888). Uj szomszédság, vigj. 3 felv. (1891). Fordított is több szinművet. Álnevei: Andor, Tolnai Andor és Moly.
3. F. György gróf, a keszthelyi Georgikon alapítója, szül. Sághon Spronmegyében, 1755 jan. 1., megh. Keszthelyen 1819 ápr. 2., hol porai a plebániatemplom kriptájában nyugosznak. Atyja, F. Pál főispán (kit MáriaTerézia király az 1772. évben emelt grófi rangra), anyja Bossányi Julia. Nőtestvére Széchenyi Ferenc gr. neje levén, F. Széchenyi István gr.nagybátyja volt. Tizenhat éves korában a bécsi Theresianumba adták kiképeztetés végett, 18 éves korában pedig katona lett; mint ilyen 18 évig szolgált s alezredességig emelkedett fel. 1790 jul. 12. mint a Graeven-huszárok alezredese Latzkovich János századossal, kit a Martinovich-féle összeesküvés részeseképen 1795. lefejeztek, s tübb ezredbeli tiszttársával szövetkezve, az ezred nevében folyamodványt nyujtott be Pozsonyban a rendek házához, melyben kérelmezik, hogy az országgyülés eszközölje ki a királynál, hogy a magyar ezredek béke idején mindig a hazában legyenek elhelyezve, a nagy részben német tisztek helyett magyarok alkalmaztassanak s a szolgálati és vezénylő nyelv a magyar legyen. E folyamodványnak az a következménye lett, hogy F.-t és Latzkovich-ot, annak dacára, hogy előbbi az országgyülésnek királyi levéllel meghivott tagja volt s az országgyülés minden tagja a mentelmi jogot élvezte, a hadi tanács parancsára elfogták s a Graeven-ezredbeli tiszteket büntetésből más ezredekhez osztották be, a két vezető pedig, kikért az ország rendei feliratban fordultak a királyhoz, azt bizonyítva, hogy folyamodásukkal nem követtek törvénytelen és büntetésre méltó cselekedetet, csak nehezen nyerhette vissza szabadságát. F. e lépése miatt, mit utóbb is több alkalommal éreztettek vele, elvesztvén az udvar kegyét, elhagyta katonai állását és 36 éves korában visszavonult Keszthelyre, nagyterjedelmü birtoka középpontjára. A kiváló tehetségekkel és fenkölt szellemmel felruházott F. visszavonultságában nem maradhatott nyugton, hanem teremtő tettereje számára tért keresett s ezzel vette kezdetét áldásos működése, melyet nemcsak saját, hanem a hazai elhagyatott mezőgazdaság emelése érdekében kifejtett, amivel hazánkban az okszerü gazdálkodás egyik és pedig legnagyobb hatásu uttörője lett és érdemeket szerzett arra, hogy nemzetünk örök hálával adózzék dicső nevének, mely minden idők legjelesebb hazafiai koszorujának egyik legszebb ékessége.
F. tapasztalván, hogy 162000 holdnyi terjedelmü jószágai nem oly kezelésben részesülnek, mely az okszerüség követelményeinek megfelel, mindenekelőtt erre fordította figyelmét és oly férfiak megnyerésén fáradozott, kik e részben felállított tervének keresztülvitelében segítségére lehetnek. Régibb keletü ismeretség alapján nevezetesen Nagyváthy Jánost hivta fel arra, hogy jószágai vezetését vállalja el, ki habár Széchenyi Ferenc gróftól hasonló felszólítást kapott, vállalkozott e feladatra és hat évre szóló szerződés alapján F. teljhatalmu jószágkormányzója lett. Az első tett, melyre Nagyváthy a grófot buzdította, az volt, hogy uradalmai egyikén, Csurgón, Somogymegyében, református gimnáziumot alapítson és templomot építsen; a gimnázium 1792. nyilt meg, a templom pedig 1796. készült el. Nagyváthy mint jószágkormányzó azon meggyőződésre jutván, hogy az uradalmak jobb kezelésének legnagyobb akadálya a gazdatisztek szakismeretség-hiánya, utasítást dolgozott ki, mindazon szabályokat összefoglalva benne, melyeket a gazdatisztség követni tartozott. Minden gazdatiszt köteles volt az Instructiót, mely 1792. keletkezett, lemásolni és meg is tanulni. A következő évben Cirkulárét bocsátott ki a juhok nemesítése tárgyában. Az utasításokban foglalt szabályok megtanulását Nagyváthy szigoruan megkövetelte és a kikérdezést magyarázatokkal kisérte. Kétséget nem szenved, hogy az Instrukciók körül szerzett tapasztalások, kivált a kezdő gazdatisztek ismereteinek hézagos volta és azon igyekezet, hogy a bajon segítve legyen, volt legfőbb indító oka annak, hogy Nagyváthy azt a tanácsot adta F.-nek, hogy az uradalmi gazdatisztek kiképzése céljából tanintézetet állítson fel. Ez a tanintézet Georgikon (l.o.) név alatt 1797. Nagyváthy vezetése mellett létre is jött. 1801-ig csakis az uradalomban alkalmazott fiatal gazdatisztek oktatására volt szervezve és csak azontul vettek fel abba idegen tanulókat. A Georgikon berendezése körül Thaer és Fellenberg tanácsát kérte ki, azt gazdagon fölszerelte és tanárokul jó dijazás mellett oly férfiakat igyekezett megnyerni, kik a gazdaság terén jó hirnevet szereztek maguknak. 1801. évi aug. 23. F. nagy ünnepet rendezett József főherceg nádor látogatása alkalmából, melyen a nádor egy külön e célra készített aranyozott-ezüstözött ekén szántott a Georgikon földjén és ennek emlékére emlékérmet is veretett. 1802. 40000 frtnyi alapítványt tett oly célból, hogy annak kamatján évenkint 3 magyar nemes ifju neveltessék a bécsi katonaiskolában mindaddig, mig hasonló intézet Magyarországon is felállíttatik. Az 1801. Keszthelyen alapított nemesi konviktuson kivül 1803. Pesten is létesített stipendiátust, hol az ifjak a francia és angol nyelvben, rajzolásban stb. nyertek külön oktatást a gróf költségén. 1809. a francia háborukor 100, utóbb 500 huszárt állított a hadsereghez saját költségén, Zala vármegyénél pedig 100000 frtot tett le avégre, hogy a szegényebb nemesek, kiknek a fölkelési hadhoz való bevonulásukhoz nincsen elég költségök, abból segíthetők legyenek. Az 1814. évtől fogva évenkint május hóban tartandó ünnepet, a helikoni ünnepeket (l.o.) rendelte el, melyre kora legjelesebb hazafiait, költőit, tudósait és gazdáit hivta meg Keszthelyre. Az orsz. magyar gazd. egyesület a Köztelek diszterme számára életnagyságu képét festette meg s a leleplezéskor Érkövy Adolf mondott fölötte nagyhatásu emlékbeszédet. V. ö. Kiss Jánostól (Akad. Évkönyv I.)
4. F. György gróf, miniszter, F. László gróf fia, a nagy F.György unokája, szül. Bécsben 1815., megh. 1879. Tanulmányait magánuton végezte, a jogi vizsgáit azonban Pozsonyban tette le; azután néhány évet a katonaságnál töltvén, nagyatyja nyomdokaiba lépett s egész szenvedélylyel a gazdaságra, nagy kiterjedésü birtokainak célszerü rendezésére adta magát, ugy hogy uradalmai az ő személyes befolyása mellett csakhamar a legvirágzóbb állapotra jutottak. Végre az 1860. évben beállott szabadabb mozgalom őt is kimozdította magányából; az akkori magyar kormány felszólítására elfoglalta Vas vármegye főispáni székét; 1861. megjelent a felsőházban is, de amint a dolgok ismét rosszabbra fordultak, azonnal visszavonult ujból a magánéletbe, melyet csak Majláth György kancellárrá történt kineveztetése után hagyott el, hogy elfoglalja Zala vármegye főispáni székét, melybe nagy ünnepélyességgel lőn beigtatva. A magyar országos gazdasági egyesület már előbb egyhangulag elnökének választotta s e minőségében ő fogadta talpraesett beszéddel az 1867. Budapesten rendezett gazd. kiállítást megtekintő királyt. A felsőházban tartalmas beszédeivel tünt ki. 1867. akirály személye körüli miniszterré neveztetett ki s e fontos állásában maradt 1871 május 19-ig, amidőn leköszönvén, ismét a magánéletbe vonult vissza Molnáriba, vasvármegyei birtokára. - 5. F. Imre gróf, főrendházi tag, szül. 1844 ápril 14.; a déghi ágból való. Atyja F. Sámuel volt, akitól a csertői uradalmat örökölte. - 6. F. Jenő gróf, főrendházi tag. F. Tasziló öcscse, szül. 1852 jun. 13. Atyja halála után tulajdonosa lett a csáktornyai nagy uradalomnak. Zala várm. második virilistája. - 7. F. József (szül. 1694.), ifj. F.Pál fia. Az osztrák örökösödési háboruban mint tábornok tüntette ki magát. Részt vett 1741 május 17. a czatlavi ütközetben s 1772. Prága ostromában. 1744. a poroszokat Beraunnál 6 ezer huszárból, hortvátból és határőrből álló csapatával megverte. 1745. Felső-Sziléziában volt téli szálláson s apró csatározásaival folyton nyugtalanította a poroszokat, Kosel várát is elfoglalta. 17649. grófi rangot nyert. . -8. F. Kristóf, ifj. F. Pál fia, 1722-29. Somogy vármegye országgyülési követe, majd aranysarkantyus vitéz s végre szeptemvir. - 9. F. László (megh. 1846.), György és jakabházi Sallér Judit fia, nemcsak apja vagyonának, de szellemének is örököse. A Ludoviceumnak előbb (1808) 5000, később (1836) 37500 frtot ajánlott fel. - 10. F. Leó gróf, a nemzeti szinház igazgatója, született Pécsett 1800 október 8., megh. Budapesten 1884 november 14. Bécsben a Theresianumban, majd a keszthelyi Georgikonban nevelkedett, 1825-40-ig gyakran följárt a poszonyi diétára; de nem sokat törődött a politikával, inkább érdeklődött a művészet és társas élet iránt. Az ötvenes évek elején az akkori kormány a nemzeti szinház igazgatójának nevezte ki; ő azonban az opera rovására a drámát elhanyagolta; e miatt nagy polémiák támadtak. Ezen polémiák következtében 1853. indította meg a Délibáb c. lapot is. A szinházi jövedelem szaporítása végett a nagy erkélyt építteté. Évek multán Radnótfáy Sámuel igazgatása alatt létrejött a szini iskola; ez uj intézetnél kapott igazgatói állást; ez intézettől is pár évvel halála előtt a közte és Szigeti József közt kitört villongás következtében nyugalomba kellett vonulnia.
11. F. Pál (tolnai), F. Kristóf szeptemvir és Szegedy Judit fia, szül. 1725 nov. 11., megh. 1781 szept. 10. Bécsben tanult, egy ideig az osztrák kormányszéknél szolgált és mint a gazdaság terén elsőrendü tekintély, alelnöke lett a m. kir. kamarának. E hivatalában teljesen megnyerte Mária Terézia kegyét, ki őt legbizalmasabb tanácsosai közé számította. Különösen az 1764-65. évi országgyülés alatt folytatott vele igen sürü, az országgyülés kérdéseit érdeklő levelezést, melyet a keszthelyi levéltár őriz. 1770. grófi rangot nyert, 1777. pedig Baranya vármegye főispáni méltóságára emeltetett. Neje, Bossányi Julia volt, egyik fia: György, a Georgikon alapítója. - 12. F. Pál gróf, született 1841 április 25-én. Fiatalabb éveiben hires sportsman és telivértenyésztő, kitünő verseny- és vadászlovas. Magyarországban a 60-as és 70-es években, ahol csak lóversenyek voltak, mindenütt lovagolt, szintugy a falkavadászatokon. Egyébként gazdaságának élt és a zeneművészetet is gyakorolta. 1881. nagy utazást tett Svédország- és Norvégiában, 1883. megnősült és elvette Pálffy Franciska grófnőt. Többnyire birtokain (Dégh, Tolna vm. és Nagy-Dorogh, Somogy vm.) gazdaságának él és telivértenyésztést üz. Lovai körülbelül 30 év óta számtalan izben kitüntek versenyeken; nem nagy számu, de kiváló telivérlovakat nevel. - 13. F. Pál gróf, id., főrendházi rag, szül. 1841 ápr. 25. Igazgatósági elnöke volt a kisbirtokosok földhitelintézetének s atyjának 1882. bekövetkezett halála után átvette a déghi és böhönyei hitbizományi birtokokat, azóta kiválóan gazdaságának él. A főrendiházban a közgazdasági bizottság tagja. Cs. és kir. kamarás.
14. F. Tasziló (I.), tolnai, gróf, szül. 1813., megh. 1883.; lovassági tábornok, a Mária Terézia-rend vitéze stb. (V. ö. Vadász- és Versenylap 1883. évfolyamában). - 15. F. Tasziló (II.), gr., az előbbinek unokaöcscse és Györgynek fia, szül. 1850 május 5., cs. és kir. kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja, a magy. lovaregyletnek hosszabb időn át igazgatósági tagja, az orsz. lótenyésztési bizottság elnöke, hires sportsman, lótenyésztő és vadász. Versenyistállója és telivér-, ugymint félvérménesei kitünők. Nagy kiterjedésü uradalmának erdei hiresek vadállományukról. Vendégei voltak több izben a megbold. koronaherceg, a walesi herceg s Németország hercegi házai. Neje Hamilton Mária hercegnő, a skót Clanok nemzetségéből.
16. F. Vilmos gróf, főrendiházi tag, sz. Bécsben 1848 nov. 19. A déghi ágból való. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte s azután négy éven át a földmivelésügyi miniszteriumban mint segédfogalmazó működött. Cs. és kir. kamarás.
