Énekes kabócák
Énekes kabócák (állat, Stridulantia, Cicadiae), az egyféle szárnyuak (Homoptera) alrendjébe tartozó Félfödeles-szárnyu rovarok családja, melynél a szárnyak a testet födélformán takarják; az ide tartozó nemek és fajok rövid, vaskos testüek, különálló fejjel, hólyagforma, haránt-redős homlokkal, kiálló szemekkel, három éles mellék-szemmel, a szemek között eredő, fonálforma, rövid csápokkal, megnyult, üvegszerü, szőrtelen, vagy pedig szines és szőrös mellső szárnyakkal s ezek a hátsóknál hosszabbak. Legnagyobb részük a forró földöv lakói, nappal csendesen megvonulva a fák lombjai között tartózkodnak és azok fiatal hajtásainak nedveit szívják. A himek élénk cirpelő hangot adnak, amely már az ókori költők figyelmét is magára vonta. A hangadó készülék a potroh alapjának két oldalán két nagy, bőrnemü pikkely alatt van s a pikkelyek mindenike nagy, alapján finom hártyával zárt kerek nyilást fed. Mindenik nyilás külső-felső részén szarunemü kereten szilárdabb, hossz-redős hártya feszül. A bőrnemü pikkelyek alapján hosszu, csillangós rés alakjában a lélekző-nyilások nyilnak, melyeknek merev szegélyein hangszalagok feszülnek. E szalagokat aztán a kihatoló levegő rezgésbe hozza s az igy keletkezett hangot az előbb ismertetett készülék megerősíti. A nőstények petéiket tojócsöveik segélyével a fiatal hajtások belébe rakják le. A lárvák a fák nedveit szívják. Ez időszerint mintegy 600 fajt ismerünk, amelyekből Déleurópában csak mintegy 18 tenyészik. Hazai legnagyobb faj a Cicada plebeja Scop; szine fekete, pajzsa és előtora legnagyobb részben sárgás, potroha oldalt fehéres, szárnyai sárgásbarnán erezettek. Hossza 30 mm. A C. orni L. sárgásszinü, alul világos, fölül feketésen mázolt, mellső szárnyai feketén foltozottak, de szegélyük sárgás, potroha vörhenyesen szegélyezett; hossza 28 mm. Ezt manna-kabócának is nevezik. Petéit levelekbe rakja s a sebhelyen manna-cseppek jelennek meg.
