Barsi
Barsi József; bölcselettudor, a magyar tud. Akadémia levelező tagja, szül. János-Gyarmaton 1810-ben, meghalt 1893. február 18. Atyja Neumann sziléziai származásu iskolamester volt. Tanulmányait a körmöcbányai gimnáziumban, a nyitrai és pesti papnöveldében végezte. 1832-ben tudor lett. 1833-ban pedig pappá szentelték. Csak 1845-ben tanult meg magyarul beszélni. 1836-ban a besztercebányai püspök helyettes titkára, 1837-ben Milánóban tábori pap, 1842. plébános Koóson (Nyitra), 1846. Bicskén (Fehérvm). 1849. a Kossuth Hirlap-ban megjelent költeményeiért Haynau halálra itélte, de a hadbiró vonakodására büntetését 20 évi várfogságra változtatták; amely fogságban egész szokatlanul B.-nak saját költségén kellett magát fentartania. (Érdemes Haynau azt a indokolását, hogy B., «ha agyonlőtték volna, nem terhelné az államot, ez pedig nem tartozik őt 20 esztendeig ingyen tartani», az utókor számára megörökíteni.) 1856. az olmüci várból hazajött és nevelőnek állt be. Az 1859/60 években szorgalmas munkatársa volt a Szegedi Hiradónak, az alvidék akkoriban megindult egyetlen magyar lapjának. 1861-ben Budapesten reáliskolai tanárnak választották meg, de a helytartó-tanács a választást megsemmisítette. 1862-ben áttért a református vallásra, 1867-88-ig az országos statisztikai hivatal tagja volt. 1891-ben szemevilágát elvesztvén, kénytelen volt irodalmi munkásságával felhagyni. Munkái részben szépirodalmiak, részben gazdasági és később statisztikai tartalmuak. Tíz éven át ő szerkesztette Magyarország közoktatási statisztikáját. Van tőle számos fordítás is.
