SULYOK
SULYOK, (su-oly-ok) fn. tt. sulyk-ot, harm. szr. sulyk-a v. sulyok-ja. 1) Fából való, s nyéllel ellátott zömök henger, vagy buczkó, melylyel, pőröly gyanánt valamit leütni, beverni, ékelni, zúzni stb. szoktak. Sulyokkal karót verni a földbe. Sulyokkal ütni az éket. Sulyokkal szétzúzni a göröngyöt. Sulyokkal törni a kendert, puhítani a kiszapult taplót. Lágyjára esett neki a sulyok. (Km.). Messze elvetette v. elhajította a sulykot, am. hazudott. 2) Hasonló alakú eszköz, a sutukban, olajtörő, s más gépekben. 3) Több vidéken így nevezik a mosófát is; tréfásan: szegény ember szappana. Gyöke su legszorosb értelmi viszonyban áll a sujt gyökével, s törzse suly, minthogy a sulyok nem egyéb nagyobb sulyt adó, erősebben sujtó eszköznél. Képeztetésre hasonló a marok, sarok, farok, bötyök, kölyök a némely másokhoz, melyek némely ragozáskor a hangzó előtt kivetik törzsi hangzójokat: markot, sarkak, farkas, bötykös, kölyke.
