öregség [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. Az öreg (1) melléknévvel kifejezett testi, szellemi állapot. Korai öregség; látszik rajta, utolérte az öregség. Ősz fej, hajlott hát öregségre vall. Öregség, ruhátlanság, hideg és nélkülözés miatt dideregtek a tagjai. (Eötvös Károly) Ezernyi fajta népbetegség, | szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, | elmebaj, egyke … | mit bánja sok törvényhozó, | hogy mint pusztul el szép fajunk! (József Attila)
2. Az átlagos életkornak késői szakasza (az 50–60. éven túl); öregkor. Öregségére elérte, hogy … Csendben tölti öregsége napjait. Öregségére gondozásra szorult. Ahogy nőnek az árnyak, Ahogy fogynak az esték, Úgy fáj jobban és jobban Az eljátszott öregség. (Ady Endre)
Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Vyhledávejte v největším digitálním archivu novin ve východní Evropě, který obsahuje časopisy, vědecké časopisy, týdeníky a deníky.