mentés [1]
mentés [1] [e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
A ment igével kifejezett cselekvés, tevékenység, ill. az a cselekvés, hogy vkit, vmit mentenek. Bányából, életveszélyből, tűzből, (ár)vízből való mentés; emberek, állatok, holmik mentése; mentésre kiképzett katonák; mentésére siet vkinek. Viharban nehéz a mentés. Hogyan történik a mentés a tengeren? || a. (orvostudomány) Elsősegély nyújtása baleseteknél. A vízbefúlók mentésére a parton mentőállomás van.
mentési.
