kenu
kenu [ë v. e] főnév -t, -ja
1. <Főleg az észak-amerikai indiánoktól haszn.,> fatörzsből kivájt, nyitott, evezővel hajtott könnyű csónak. Az indiánok gyors kenuikon elmenekültek.
2. (sport) Csaknem teljesen nyitott, magas oldalfalú, csekély merülésű csónak, amelyet fél térdre ereszkedve, egy oldalon egytollú evezővel hajtanak és irányítanak. A fiatal versenyző kenuja érkezett elsőnek a célba. || a. (sport) Az ebben való evezés mint versenyszám. Kenuban első lett.
kenus; kenuzik.
