halkul
halkul tárgyatlan ige -t, -jon (csak 3. személyben) (kissé választékos)
<Hang> halkká v. halkabbá válik. A zaj, a zene kissé halkul. || a. Halkul vmi: vminek a hangja, zaja halkul. Halkul a hegedű, az utca.
Igekötős igék: elhalkul; lehalkul; meghalkul.
halkulás; halkuló; halkult.
