emelget
emelget [e-e-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. Sűrű egymásutánban v. ismételten emel, meg-megemel v. fölemelni próbál. Sűrűn emelgeti a poharat: a) gyakran iszik; b) iszákos. Ha ő is zsákokat emelgetne naphosszat! Jön két legény, emelgetik a kasokat, hogy melyik lesz legnehezebb. (Jókai Mór) [Az ember] valamit megigazított a hátulsó keréknél, soká piszmogott, emelgette. (Móricz Zsigmond)
2. Nem elég erővel v. könnyedén, játékosan, nem teljes erőkifejtéssel újra meg újra emel v. emelni próbál vmit. A gyerek emelgeti a fejét. A ló kényesen emelgeti a lábát. Ne emelgesd olyan sokat azt a ládát, kapd a válladra!
Igekötős igék: átemelget; beemelget; felemelget; kiemelget; leemelget; megemelget.
emelgetés; emelgető.
