bruttó
bruttó melléknév, határozószó és főnév (régies írva: brutto is) (kereskedelem, pénzügy)
I. melléknév Burkolattal, csomagolással együtt értett, számított, mért <áru súlya>. Bruttó súly. || a. A költségek, kiadások, terhek leszámítása, levonása nélküli, mindent magában foglaló <összeg>; nyers. Bruttó bevétel, jövedelem, haszon; bruttó költségvetés: mind a bevételeket, mind a kiadásokat teljes összegükben feltüntető k.; bruttó mérleg: olyan m., amely magába foglalja az összes főkönyvi számlák forgalmi adatait; bruttó összeg; bruttó vagyon. Az összes (bruttó) és tiszta bevétel közti különbség még most legaránytalanabb. (Széchenyi István) || b. (átvitt értelemben, ritka) Nyers. Csodálatos fő: hova fér e zagyva, Emészthetetlen bruttó töltelék. (Arany János)
II. határozószó <Súly> burkolat v. csomagolás levonása nélkül értve; nyersen, teljesen. [Mennyi a súlya bruttó?] – 250 kg. Bruttó mennyit nyom? || a. <Bevétel, haszon, nyereség> a kiadások, költségek, terhek levonása nélkül értve, nyersen. Bruttó mit kapsz illetményként? E procentek [= százalékok] … nem a kiadandó könyvek tiszta jövedelméből valamikor, hanem a befizetett részvényekből, brutto, vonatnának le. (Arany János)
III. főnév -t, -ja (ritka) Nyers teljes súly. Mennyi a bruttó? || a. (bizalmas) Nyers bevétel v. jövedelem. Mennyi a bruttó egy előadás után?
Szóösszetétel(ek): bruttótonna.
