Felhívás.
Felhívás.
Szerkesztő úr! A pesti volt magyar gyalog polgári őrsereg, melly négy év előtt alakult, s alakuláskor a történetdús Rákos mezején akkor, midőn nemzetiségünkért nyilvánosan buzogni tőr vala sokak szemeiben, nyiltan kimondotta, hogy azok, kik nemzetiségünkért rokonszenvet nem éreztek s a haza boldogságát teljes erejökből előidézni nem trekszenek, az illy polgárok hiába hizelegnek a királynak hűóséget, mert ők nem egyebek mint szemtelen hazugok és honárulók. Ezen, polgári zászlóalj, mellynek parancsnoka szerencsém volt lenni, a nemzetőrség újabb rendezése következtében, ma, mint testület megszünt létezni, de elvileg élni kiván. Elve pedig az volt, hogy mindenben, ami szép és nemes, a versenyt nemcsak megfutni, hanem mennyire csak lehet, érte lobogót is emelni kész legyen, s ennek következtében határozta:
1.) hogy zászlóját, fő dobos botját és pecsétjét a nemzeti museumnak adja, olly feltétellel, hogy ha netalán itt Pesten nemzetőrségi fegyvertár állíttatnék, akkor ezek oda tétessenek.
2.) A haza nyomasztó körülményeit tekintve hat önkénytest állít ki, minden szükséges ruhával, azon felül fölül minden egyén tüstént 30pgő frtot, elinduláskor pedig 5pfrtot fog kapni.
3.) a Josephinumr ad 410 pfrtot.
4.) az iparegyesületi ipariskolára 200 prftot.
5.) a nemzeti kisdedóvó intézetre 200 pfrtot.
6.) ezen volt zászlóaljnál szolgált s most a nemzetőrseregbe sorozott szegényebb sorsú polgártársaknak pedig zubonyok fognak készíttetni.
Ez utolsó pontban kifejezett határozat következtében bátor vagyok emlékeztetni az illetőket, hogy itt volna ideje e részben szavunkat beváltani. S azért felszólítom ezennel jobb módu polgártársaimat, áldozzanak e czélra s könnyítsenek szegényebb polgártársaikon e részben, kiktől elég nagy áldozat a szolgálatban töltött idő, mely alatt nem munkálkodhatván keresetök szűnik meg s talán nejeik és gyermekeik éheznek, míg a családapa őrt áll, hogy a gazdagabb polgárnak vagyona és személye sértetlenül maradjon. Nekik egy kis áldozat mibe sem kerül, emezeknek pedig nagy jótétemény, és mi szép volna látnunk, s milly gyönyörködve tekintenénk mindnyája a nemzetőrök általunk eszközölt egyenlő öltözetü soraikra.
Áldozzunk polgártársaim! Én az aláirást e czélra e lapok szerkesztő hivatalánál 20 pengő forinttal nyitom meg azon biztos reményben, hogy szavaim nem fognak elhangzani s többen lesznek, kik példámat követendik.* Pesten jul. 16 1848.
E czélra az adakozásokat szivesen elfogadja e lapok szerkesztő hivatala. A szerk.
Nádosy István
