I. 2. Az I. katonai felmérés megindulásának körülményei
I. 2. Az I. katonai felmérés megindulásának körülményei
A XVIII. század második harmadában Európa fejlett államaiban megindultak a részletes topográfiai felmérések. Elsőként Franciaországban, a Francia Tudományos Akadémia 1733-ban hozott határozata alapján kezdtek országos felmérést, amely csillagászati helymeghatározásokra és egységes geodéziai háromszögelésre támaszkodott. Az úgynevezett „Cassini”-felmérés – Carte géométrique de la France – 1750–1793 között készült el, 182 szelvényen, 1:86 400 méretarányban.8 A kor másik jelentős topográfia térképműve Nagy Frigyes 1:50 000 méretarányú „kabinettérképe” volt a porosz tartományokról, amelyeket 1767-tól 1787-ig mértek fel; 270 kéziratos szelvény készült, 1:50 000 méretarányban, címe: Tableau aller durch den preuszischen Obersten Graf v. Schmettau von Anno 1767 bis 1787 aufgenommenen und zusammengetragenen Länder.
A trigonometriai felmérés Cesar Francois Cassini de Thury francia csillagász és geográfus (1714–1784) kezdte, majd a fia, Jean Dominique Cassini (1748–1845) fejezte be. HT jelzet: B V a 86. Nyomtatásban megjelent, rézmetszett szelvények.
A porosz felméréssel csaknem egy időben zajlott az Osztrák Birodalom topográfiai felmérése, mely saját korában, kiterjedését és részletességét tekintve, a legjelentősebbnek mondható. A hétéves háborút (1756–1763) követően bebizonyosodott, hogy a rendelkezésre álló kis méretarányú, kevéssé részletes térképek alapján a hadsereg mind a saját, mind az ellenséges területen nehezen tájékozódik, lassan jut előre. Ezt felismerve Moritz Lacy gróf, tábornagy (aki később, 1765-től a Hofkriegsrat elnöke lett) előterjesztést9 nyújtott be a Hofkriegsrat akkori elnökéhez, gróf Daun tábornagyhoz, amelyben a részletes térképek fontosságát hangsúlyozta és az azok létrehozását célzó felmérés megkezdését javasolta. Daun tábornagy támogatta és Mária Terézia elé terjesztette10 a javaslatot, aki a következő megjegyzést fűzte hozzá: „Teljesen egyetértek, s a munkát, különösen Magyarországon, nem lehet eléggé sürgetni.”11 A felmérés 1763-tól 1787-ig folyt,12 és az Osztrák Birodalom összes tagországára, tartományára kiterjedt. Az osztrák szakirodalom „Erste Landesaufnahme” (első országfelmérés) néven tartja számon, de mivel a felmérés egy része (1780-tól) már II. József uralkodása alatt ment végbe, gyakori a „Josephinische Aufnahme” elnevezése is. Az „I. katonai felmérés” mellett magyar szakirodalomban is használatos a „József-korabeli felvétel” megnevezés.
KA Hofkriegsrat (a továbbiakban: HKR) iratai: 1764. május 2. 336.
KA HKR 1764. május 5. 336. Az előterjesztésből fordított részletet lásd: Borbély – Nagy, 1932. 37–39. o.
KA HKR 1764. május 13. 336.
Bár a felmérést hivatalosan csak 1764-ben rendelték el, Szilézia felmérése már a megelőző évben végbement, így utólag ezt is az I. katonai felméréshez soroljuk, tehát a kezdő időpontot helyesebb 1763-ra tenni.
