Az aszúbor.
Az aszúbor.
Az aszúszőlőt tiszta hordóban, vagy, a hol nagyobb mennyiségben van, kádban tartják a kitaposásig. A hordó, vagy a kád feneke fölött fúrt vékony nyílásba illesztett tollszáron át csepeg ki a méz-édes esszenczia, a melyet pincze-ékességnek szoktak, jobbára nagyobb üvegekben, eltenni.
192A világhírű hegyaljai aszúbor készítéséhez az aszúszőlőt apránként tapossák, addig a míg péphez hasonlóvá lesz. Az így széttiport aszúszőlőre öntik azután a legjobb minőségű mustot, a mely rendszerint hat–nyolcz óráig áll rajta, miközben gyakran felkavarják, hogy a must teljesen kilugozhassa az aszú bőséges czukortartalmát. Az egész tömeg azután még egyszer a taposó zsákba került, a mely alól a mézédes sötét-zavaros folyadékot, tiszta hordókba fejtik le. Az aszúbor éveket igényel, a míg kifejlődik, miközben többször lefejtik. A seprűje gyengébb borok tartalmassá tételére jó. A krónika szerint az aszúbor készítését Sepsi László Máté, Lorántffy Zsuzsánna udvari papja, majd később bényei prédikátor találta föl, a ki a fejedelemnő újhelyi Oremus szőlejének terméséből készitette az első nektárt s azzal, mint husvéti borral, lepte meg az úrnőjét. E történelmi adat hitelességét Kazinczy Ferencz följegyzése erősíti meg, a ki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony teljhatalmú jószágigazgatóját, nevezi meg az említett följegyzésben a történelmi adat forrásául.
