Czéhrendszer.
Czéhrendszer.
Ami első sorban az ipar helyzetét illeti, az e megyében is a czéhrendszer hatályos közreműködésében gyökerezett.
Szombathely városa már 1407-ben nyert szabadalmat ipari kiváltságok és jogok engedélyezésére, mely azonban kezdetben csak a korcsmáltatási jogra terjedt ki, később azonban a város feljogosíttatott czéhszabályok jóváhagyására is. E jog azonban hosszú ideig korlátolt volt, a mennyiben a város kegyura, a győri püspök, fentartotta magának a város által kiadott szabadalmak és engedélyek approbálását. Igy 1633-ban a város felfolyamodott ifj. Draskovich János akkori győri püspökhöz, hogy a városnak a czéh-privilégiumok osztogatása tekintetében önálló jogot engedélyezzen, ami meg is történt, de később e jog gyakran megnyirbáltatott.
Az első czéhlevelet Szombathely városa 1604. január 28-án a szabó-czéh részére állította ki, melyet Augusztus 10-én Hetesi Pethe Márton kalocsai érsek hagyott jóvá. E czéhlevél a bevezetés és záradék latin szövegétől eltekintve magyar nyelven van szerkesztve s nyelvészeti szempontból is érdekes okmány, a mennyiben az akkori körülményekhez képest tiszta magyarsággal van fogalmazva. De érdekes azért is, mert világot vet az akkori iparosok erkölcsi és vallási életére. Például: határoztatott, hogy „ha nőtlen férfi vétetik fel a mesterek közé, egy év alatt megnősülni tartozik, ha pedig valamely mester után fiatal özvegy vagy felnőtt leányárva maradt vissza, azok illő férjhez adásáról a czéh gondoskodik.” A czéhlevél kizárással sujtja, tehát kenyérkeresetektől fosztja meg azon mestereket, akik a rájok bizott posztóból ellopnak, avagy avatatlan posztóból készítenek ruhát.
RÉSZLET A SÁRVÁRI CZUKORGYÁRBÓL. Saját felvételünk.
Fontosabb királyi privilégiumokkal, nevezetesen egyedárusági és árumegállítási joggal a megye egyik városa sem bírt s részben ennek tulajdonítható, hogy Vasvármegye ipara és kereskedelme a középkorban nem emelkedhetett ama nívóra, melyen az ipart és kereskedelmet védő és előmozdító királyi szabadalmakkal ellátott városok bírtak. Ennek daczára a megye egyes városai, nevezetesen Kőszeg, nemzetközi jelentőségre emelkedett a külföldi iparcikkek behozatala és a belföldi termékek kivitele tekintetében, amennyiben a Bécsből Velencze felé vezető, Bécsujhelyt, Sopront, Kőszeget, Körmendet, Pettaut, stb. érintő főút egyik állomás-helye volt és, mint ilyen, felvette s tovább adta a külföldi forgalmat.
