A vármegye vízjárta része.
A vármegye vízjárta része.
A jelenben 6,279 négyszögkilométer területű vármegyének nyugati részét teszi az a termékeny róna, a melyet a lippó-krassói határtól kezdve, Ivácskó, Résztelek, Szatmárhegy, Piskárkos, Királydarócz, Nagymajtény és Nagykároly helységek határán a síkig nyúló meredekebb lejtő, Nagykárolytól a vitka-vásárosnaményi határig a Nyirségnek nevezett homok-fensík, tovább Szatmár és Bereg vármegyék között határvonalul szolgáló Tisza folyó, majd Tiszabecstől kezdve Adorjánig a szatmár-ugocsa-vármegyei határvonal és végre Adorjántól Szinérváraljáig az Avas-hegység lába zár körül, és a melynek a Szamos folyó balpartjára eső része 1,080, jobbpartjára eső része pedig 990 négyszögkilométer, még csak egy évtized előtt is gyorsabb hóolvadás vagy tartósabb és kiadóbb esőzések alkalmával, kisebb-nagyobb terjedelemben, minden évben, sőt gyakran évenként többször is, heteken-hónapokon át víz alá merült.
A róna mindkét parti része közel fekszik a hegyvidékhez s mivel az ebből eredő folyók és patakok látogatják, osztozkodnia kellett az ily viszonyok között lévő rónák közös sorsában, hogy, habár rövidebb idejü, de magasabb árhullámok vonulnak végig rajtuk.
