Gyöngy.
Gyöngy.
Gyöngy, kisközség a Kraszna mellett; van benne 133 ház s 672 lakos, kik közül 153 magyar, 519 gör. kath. oláh, kik csaknem mindnyájan beszélnek magyarul; a magyarok közül 102 r. kath., 17 ref., 36 izr. A bélteki uradalomhoz tartozott. Nevét 1433-ban Gyengh, 1489-ben Gyeungh-nak írják. A XIV., XV. században a Csákyaké volt, 1433-ban még teljesen az övék; 1489-ben Csáky Benedektől odaítélték Drágfi Bertalannak. A Drágfiak kihalta után, 1592-ben, az erdődi uradalommal a szatmári várhoz tartozott. 1633-ban egyes részeit Lokácsi Prépostváry Zsigmond kapta meg a bélteki uradalommal. A század második felében a Károlyi családé lett s az volt egész a XIX. század derekáig, a mikor még a Cserey, báró Bánffy és a Borbola családoknak volt itt nagyobb birtokuk. Most nagyobb birtokosa nincsen. Gör. katholikus temploma 1872-ben épült. A falu postája Erdődön, távírója és vasúti állomása Ákoson van.
