Darnó.
Darnó.
Darnó, magyar kisközség a Szamosközön. Házszáma 36, lélekszáma 218. Csaknem mindnyájan reformátusok. Határa 807 k. hold. Egykor szászok lakták és Szaksza Darnónak is nevezték; a Hunyadiak korában már a mai alakjában írják. A rozsályi uradalomhoz tartozott, de a Drágfiak is birták a XIV., XV. században; a Majtissiaknak is volt részük benne. Rajtuk kivül, 1453-ban, Ujhelyi Péter is szerepel birtokosaként. 1476-ban a Rozsályi Kúnok megosztoznak a mellette fekvő Sopsatelke pusztán. 1490-ben egészen a Rozsályi Kúnoké. 1524-ben kapja meg Bélteki Drágfi János az egész helységet királyi adománynyal. 1539-ben Messer András és Salgay Bálint szereznek benne részt. A következő században a Kölcseyeké. 1666-ban a vármegye gyűlést tartott itt. A XVIII. században a Kölcsey, Péchy, Isaák, Szabó, Bartus családok az urai. 1810-ben pedig főbirtokosai Kisdobronyi Isaák Gáspár, a Pongrácz, Morvay, Czáró, Fogarasi, Osváth és Székely családok. Most Szegedy Antalnak van itt nagyobb birtoka és tekintélyes úrilaka, melyet még a XVIII. század közepe táján az Isaák család építtetett. Azoktól örökölték női ágon a Szegedyek. A község református temploma régebben fából volt; 1824-ben építettek helyébe újat. Egyházi edényei között van egy ezüstből vert kancsó és pohár 1790-ből. A község határában állott hajdan Zapsa falu, mely 1342-ben még említve van, de azután nyoma vész. A község posta- és táviróhivatala Jánkon van.
