Bikszád.
Bikszád.
Bikszád, oláh kisközség az Avas-vidék éjszaki részén, 363 házzal és 1579 lakossal, kik közül 161 magyar, 1405 gör. kath. oláh és 149 izraelita. Határa 4221 kat. hold. Régi község, mely az avassági uradalommal a meggyesi várhoz tartozott. A XV. században a Meggyesaljai Moróczoké, a XVI. században a Báthoryaké, a következőben a Lónyay, Rhédey, majd a Wesselényi családé. Nevét már a XV. században Bykzad-nak írják. 1604-ben Hosszúmező és Técső határperében szerepel. 1660-ban ide húzódott téli szállásra Kemény János erdélyi fejedelem. A XVII. század óta két nevezetessége van: kolostora és gyógyfürdője. A kolostort mely Péter és Pálról nevezett bikszádi apátság, 1689-ben alapította Károlyi Ézsaiás trapezunti szerzetes apát. 1703-ban az oláhok a kolostort megtámadták, felégették és Károlyit megölték. 1753-ban a Szt. Bazil gör. kath, szerzetes-rend vette birtokába és azóta az övé. A kolostor búcsújáróhely, hova mind a latin, mind a görög szertartásu hívek elzarándokolnak. Legutóbbi házfőnöke: Pászthory Árkád a kolostort magasabb színvonalra emelte. 1898-ban a kolostor leégett, de Pászthory a réginél nagyobb arányokban újraépíttette s a jövendő korok népmívelő czéljaira is alkalmassá tette. A Bazilita rend, sokat tett Bikszádon a magyarosítás terén, az Avasban az egyedüli magyar ajku erkölcsi testület lévén. Jelenlegi házfőnöke Vrábely Máthé. A bikszádi gyógyfürdő országszerte ismeretes és vize hatására nézve vetekedik a krancheni, gleichenbergi és niederseltersi forrásokkal. Erről különben az egészségügyi részben bővebben van szó. Vizét millió palaczkszámra küldik szét a világ minden részébe. A fürdő-telep is évről-évre csinosabb és látogatottabb. Tulajdonosa Szent-Ivány Gyula, volt orsz. képviselő, nagybirtokos. Bikszádon azelőtt aranybánya is volt. A községnek rengeteg erdőkkel borított határában a XIX. század első felében birtokosok voltak a gróf Teleki, gróf Károlyi, báró Wesselényi, báró Vécsey, Becsky, Darvay, Nagy, Szirmay, Máthay, Mándy, Dózsa, Tatár, Fintha családok, most legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család és a Szt. Bazil szerzet-rend. Határában vannak az Izrael, Károlyi és Zárda tanyák, a Pinkász és Zárda malmok. Gör. kath. temploma 1882-ben épűlt. Körjegyzőség, posta, távíró és vasúti állomás helyben van. Ujabban nagy mennyiségű kőszenet találtak a bikszádi határban.
