Avasujfalu.
Avasujfalu.
Avasujfalu, a Fejér-patak mellett fekvő oláh kisközség, 405 házzal, 1842 lakossal, a kik közül 26 magyar, 184 német és 1629 oláh, legnagyobbérszt gör. kath. vallásúak; van közöttük még 122 r. katholikus és 206 izraelita. Hajdan a szinéri uradalom része és a meggyesi urak birtoka volt. Az uradalom lajstromaiban, már a Hunyadiak korában, gyakran előfordúl Wyfalw néven. Később a Báthoryaké lett, a kik 1520-ban osztoztak rajta; e családnak magva szakadván, a Lónyayak, majd a Wesselényiek birtokába került. A rengeteg erdőségekből álló határból 1633-ban Pászthói Máthé kapott részt, 1668-ban pedig gróf Csáky István nyert királyi adományt az egész községre. 1717-ben Viszocsányi Sándor kap benne részt. A XVIII. századtól a gróf Károlyi, gróf Teleki, gróf Kornis, báró Wesselényi. báró Vécsey, báró Huszár, a Becsky, Luby, Daróczy és Péchy családoké. A következő időkben még a Kovács, Darvay, Helmeczy családok szereztek itt birtokot. Most legnagyobb birtokosai Kovács Jenő, gróf Teleki Sámuel, Molnár Györgyné örökösei és Fogarassy Sándor. Ide tartozik a Juhász-tanya, Lajosvölgyi hutatelep és a Monnier-tanya, a melyen szép kastély áll, Monnier Lucian építette s most a Frontier Péter tulajdona. 1863-ban a Lajosvölgyi hután a több száz főből álló róm. kath. hívek számára plébánia alakúlt. A munkások azonban elköltöztek és a plébánia 1877-ben megszűnt. Van a határban több savanyúvíz-forrás. A község postája és vasúti állomása Avasfelsőfaluban, távíró-állomása Szinérváralján van.
