II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazahozatala.
II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazahozatala.
Azokból a fényes ünnepélyekből, a melyeket II. Rákóczi Ferencz fejedelem és bujdosó társai porának hazahozatalakor a nemzet kifejtett, Szatmár vármegye is kivette részét. A budapesti gyászünnepségeken a főispán vezetése alatt gróf Teleki Géza, gróf Teleki Pál, Jékey Zsigmond, báró Győrffy Samu és Ujfalussy Miklós képviselték a vármegye közönségét. A kassai gyászszertartáson, valamint a díszmenet lovasbandériumában, Szatmár vármegye is részt vett. A díszes lovasbandérium az egész menetben feltünést keltett és méltóan emelte a vármegye hírnevét. A menet élén Domahidy István haladt, a vármegye szineibe öltözött csatlósok által vezetett paripán. Utána jött középen Kováts Sándor, a vármegye ezredévi díszzászlójával, mellette kétoldalt haladt Szerdahelyi Ágoston és Domahidy Elemér egy-egy eredeti kurucz hadi lobogóval. Utánuk sorakoztak Balázsy József, Cholnoky Imre, Galgóczy István, Kende Péter, Helmeczy József és gróf Teleki Pál.
A hamvak után ment gyalog a vármegye küldöttsége: Falussy Árpád, gróf Teleki Géza, Szuhányi Ferencz, Kende Zsigmond, Jékey Sándor, Luby Béla, Madarassy Dezső, báró Győrffy Samu, ifj. Péchy László és Ujfalussy Miklós. Ilosvay Aladár alispán pedig Bercsényi Miklós halotti takarójának bojtját fogta és a székesegyházban felállított ravatalnál díszőrséget állott.
*
A Rákóczi-ünnep a záróköve az utolsó négy évtized történetének.
Akkor, a midőn a vármegye közönsége az utolsó nemzeti ellenállás hatása alatt állott, midőn a nagy fejedelem hamvai hosszú vándorútjokból visszatértek a hazai földbe, a kuruczidők emlékei elevenedtek fel azon a tájon, a hol a felkelés zászlói először lobogtak diadalmasan.
Az egykori kurucz daliák ivadékai nem maradtak hűtlenek a nemzeti hagyományokhoz, s maga a vármegye a mohácsi vész óta, a nemzeti törekvések tűzhelye, százados küzdelmek közepette alkotmányunk védbástyája volt.
És a legutolsó nemzeti ellenállás tanúlságai bizonyítják, hogy az lesz a jövőben is.
Gróf Károlyi István.
