Árvíz.
Árvíz.
Az 1886. év elején ismét árvíz sújtotta a vármegyét. A Szamos kiöntött s többek között elárasztotta Sályi községet, melynek 900 családból álló lakossága hajléktalanná vált. Az ínségesek között megjelent Ujfalussy alispán és nemcsak a mentési munkálatokat vezette, de személyesen is osztotta ki az élelmi szereket az éhezők között. A vármegye társadalma, mint mindíg, úgy most is lelkesedéssel karolta fel az árvízsújtotta szenvedők ügyét, de a folyók szabályozása még mindíg csak a tervezgetésnél maradt.
Ebben az évben lépett életbe a törvényhatóságokról szóló 1886. XXI. törvényczikk, a melynek alapján a vármegyei szervezési szabályrendelet is új átdolgozást nyert, a melyet az aug. 14-én tartott közgyűlésben fogadott el a vármegye közönsége. Ebben az évben került tárgyalás alá az árvaügyi szabályrendelet is, s ez évben alkotott a vármegye közönsége szabályrendeletet a betegség vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképtelenné vált tisztviselőkkel szemben követendő eljárásról.
Az október 7-én és 8-án tartott közgyűlésen ismét politikai kérdések foglalkoztatták a vármegye közönségét. Isaák Dezső országgyűlési képviselő Janszky tábornok ismeretes tapintatlan eljárását szóvá tevén, indítványozta, hogy a vármegye közönsége intézzen felíratot az önálló magyar nemzeti hadsereg felállítása érdekében az országgyűléshez. A közgyűlés többsége azonban hosszabb vita után elvetette az indítványt.
