A Kölcsey szobor ügye.
A Kölcsey szobor ügye.
A nagykárolyi párt kevéssel ezután gróf Károlyi István vezetése alatt tisztelgett gróf Szápáry miniszterelnöknél. A tisztelgést követő ebéden, melyet gróf Károlyi István adott a Nemzeti kaszinóban, a háziúr a pohárköszöntőjében fölemlítette, hogy Kölcseynek még ez ideig nincs érdemeihez méltó szobra a vármegyében, ezért a vármegye székhelyén felállítandó Kölcsey-szoborra 5000 frtot ajánl fel. Károlyi István szavai lelkes visszhangra találtak az egybegyűltek sorában, s az estebéden 8815 forintot írtak alá a szoborra.
Kölcsey Ferencz születésének 100 éves fordulója ismét alkalmat szolgáltatott a két székhely-párt közötti csatározásra. A július 12-én tartott közgyűlésen, melyen az ünnep sorrendjét kellett megállapítani, a két párt majdnem hajba kapott egymással, hogy az ünnepély egy napon vagy kettőn tartassék-e meg. Végre heves vita után úgy döntöttek, hogy az ünnepély Nagykárolyban a vármegyeházánál kezdődjék, s annak befejeztével az ünneplő közönség különvonaton Szatmár-Németibe megy Kölcsey szobrának megkoszorúzására. Ebben a sorrendben folyt le a magasztos ünnepség aug. 8-án a vármegyében; s nemsokára követte Kölcsey sírjának megkoszoruzása aug. 10-én.
Az október 2-án tartott közgyűlés, mely a nagykárolyi Kölcsey-szobor javára 500 forintot szavazott meg, símán folyt le, de a decz. 4-iki közgyűlésen ismét heves vita folyt a székhely-áthelyezés ügyében. Az állandó választmány Szatmár-Németi városának a székhely-áthelyezés kérdésében tett ajánlatát nem találta elfogadhatónak, de a közgyűlésen a szatmári párt volt többségben s 256 szavazattal 96 ellen elvetette az állandó választmány javaslatát.
A székhely-kérdést egyidőre háttérbe szorította a „közigazgatás és az önkormányzat rendezése a vármegyében” czímű törvényjavaslat, mely ellen a vármegyei önkormányzat hívei, de különösen a függetlenségi párt, nagy harczot indított meg. Nagy László alispán, miután a főispán családi gyásza miatt szabadságon volt, április 3-ára rendkívüli közgyűlést hívott egybe, hogy a vármegye közönsége állást foglaljon e kérdésben. Nagy László indítványát, melyet az állandó választmány is magáévá tett, a közgyűlés Isaák Dezső és Domahidy István felszólalása ellenére, 159 szóval 43 ellen elfogadta és felterjesztést intézett a kormányhoz és az országgyűléshez a közigazgatás államosítása végett. A közigazgatás államosítását azonban, a vármegyék felterjesztései ellenére is, csupán elvileg iktatták törvénybe, a függetlenségi párt obstrukcziója miatt az országgyűlést idő előtt feloszlatták.
