Mászt.
Mászt.
Mászt, kisközség, körjegyzőségi székhely. Hajdan Vöröskővár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. Határa gazdag rómaikori 90lelőhely, honnan már számos régiség került egyes muzeumokba. A XVI. századbeli portális összeírásban 18 portával szerepel. 1647-ben özv. Nagymihályi Ferncznének volt itt 4 portája. Később a borostyánkői uradalomhoz csatoltatott, míg végre a Pálffyak lettek az urai, ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. A község alatt, a sziklába és a megkövesült agyagos homokba földalatti folyosók és tágas üregek vannak vájva, melyeknek rendeltetése ismeretlen. Az itt elterjedt hagyomány szerint ezek hajdan az őslakók búvóhelyéül szolgáltak. 1703–11 között három ízben leégett. A XVIII. században a pestis pusztított a községben. A mai kath. templom 1716-ban épült. A község lakosai tótok és vallásukra nézve róm. katholikus. A házak száma 140, a lakosoké 990. Postája, távírója és vasúti állomása Stomfa.
