Tatárjárás.
Tatárjárás.
A tatárjárás Váczot is elpusztította. 1241 márczius elején a mongolok betörésének első hírére tömérdek vidéki menekült lepte el a várost. Egy része a falai között keresett menedéket, más része pedig a dunántúli biztosabb részekre akart menekülni és az átkelésre várt. Márczius 15-én a tatárok Pest közelébe értek. Ugolin (Ugron) kalocsai érsek nehéz fegyverzetű dandárát a tatárok mocsárba csalták, bekerítették és nyílzáporral borították el. A mongol lőhade zöme Batu kán testvére, Sejbán vezérlete alatt Vácznak vonult. Márczius 17-én (virágvasárnap) kora reggel készületlenül lepte meg a várost és első rohamra bevette. Kirabolta, felégette és lakosait meg az odamenekült vidékieket kardélre hányatta. (Salamon Ferencz, Budapest története II. 164., Szabó Károly Rogerius mester 21.) Mikor a tatárok kivonultak az országból, IV. Béla király németeket telepített a kiirtott lakosság helyébe. Ezek újból felépítették a várost és Szent Mihály főangyal tiszteletére templomot emeltek. A magyarok más városban laktak, külön templomot is építettek maguknak, melyet a régi Boldogasszony templom emlékére szintén Szűz Máriáról neveztek. A kettős várost a védelem szüksége okából kőfallal vették körül és benne várat építettek.
