Egyházközigazgatási beosztás.
Egyházközigazgatási beosztás.
A pápai tizedjegyzék tanúsága szerint a váczi püspökség egyházközigazgatási szempontból öt főesperességre oszlott. Úgymint: a szolnoki vagy váczi, a csongrádi, a pesti, a szigetfői és a nógrádi főesperességekre. Az egyes főesperességek területén fennállott esperességekre nézve adatunk nincs. Plebániáit csak részben sorolja fel a tizedjegyzék, de így is azt a benyomást nyerjük, hogy a püspökség területén az egyházközségek száma soha sem volt nagy, különösen a Duna–Tisza közében, – hol a kunok hosszú ideig ragaszkodtak, ha nem is nyíltan, pogány szertartásaikhoz,– csak igen kevés plebánia és egyházas község állott fenn.
A bennünket szorosabban érdeklő főesperességekből, a szolnokiból, a pestiből és a szigetfőiből a tizedjegyzék összesen 9, 5, illetőleg 7 plebániát nevez meg. Ezek közül pestmegyei plebániák voltak, a szolnoki főesperesség területén: a fóth-melléki Istvánháza, Sződ, Duka, Kisujfalu (Mácsa mellett), Battyán (Váczhartyán mellett) Varsány (Verseg mellett), Nagykáta és Tápióság; a pesti főesperesség területén: Abony, Czegléd és Nyilas (ma Nyilasmajor); a szigetfői területen pedig: Apostag, Vecse (ma Dunavecse). Szalk (ma Szalkszentmárton része). Dömsöd, Pereg, Ráda (ma A.- és Felsőráda puszta) és Varsány (ma Dunavarsány).
